Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adósság; hitel; törlesztés. Festetics György pénzügyi helyzete 1782 és 1818 között 539

540 KURUCZ GYÖRGY Festetics rendkívüli műveltségét, s így természetesen értékítéletét, a hazai és a külföldi kortársak mindig elismerték,6 ráadásul Berzsenyi Dánielnek és Kazinczy Ferencnek, a korszak két kiemelkedő irodalmi személyiségének véleménye szerint Festetics mecénási tevékenységének anyagi helyzete sem szabhatott határt.7

E felfogás igazán érthető részükről, hiszen a köznemesi származású Berzsenyi vagy Kazinczy, viszonylag csekély jövedelmet biztosító kis birtokokkal rendelkezett, s a gazdálkodás nyűge nem kevés terhet jelentett számukra.8 Úgy gondolom, a fenti példák kellőképpen érzékeltetik, hogy az iskolaszervező és mecénás főnemes tevékenységét, egész életművét mennyire összetett módon lehet csak vizsgálni, vagyis sohasem téveszthetjük szem elől az életpálya különböző kényszerhelyzeteit, s a politikai cselekvéstér beszűkülése mellett kellő figyelmet kell fordítanunk anyagi lehetőségeire is. Az elmúlt evtizedek során számos kisebb-nagyobb tanulmány született a keszthelyi gróf tudományszervező munkásságával kapcsolatban,9

de ezek egyike sem tért ki részletesen annak vizsgálatára, vajon milyen is volt a tényleges penzúgyi helyzete az iskolaalapító és mecénás főnemesnek, hogyan alakultak pénzügyei az apai örökség átvételének évétől haláláig. E téma tágabb értelemben is figyelmet érdemel, hiszen Festetics pénzügyeinek áttekintése mindamellett egy általános társadalomtörténeti folyamat, a korabeli magyar főnemesség eladósodásának vizsgálatához, az adósságkezelés különböző sajátosságainak megismeréséhez is adalékokkal szolgál.1

0 6 MOL Festetics Levt. P 246 1. cs. f. 455., Kazinczy Ferenc levelezése: i.m. XIII. 413., Richard Bright Travels from Vienna to Lower Hungary. Edinburgh 1818. 449. ' Kazinczy Ferenc levelezése: i.m. XV 79-80. 8 Minden statisztikai adatsornál beszédesebbek Berzsenyi Dániel apjához írott levelei, melyekben részletesen szól gazdasága, pénzügyei állapotáról. 1809. szeptember 16-án kelt levelében pl. így írt: „Sokszor vágyódtam fel menni, de ezer akadályaim voltak, nagy kár nélkül egy napot sem lophattam el gazdaságomtól. Mindenem lett volna bővséggel, de az embereimnek a nagy hajtogatás miatt alig vehettem hasznokat, ökreim sokáig voltak betegek, s következés képpen igen el maradtam minden dolgomba, ugy hogy tsak most kezdek keverni, és még több fele szénám kint vagyon." 1816. szeptember 21-én Niklán kelt levelében pedig ezt írta: „... nálunk sincs sem gabona, sem egészség, szüretünk is igen sovány lesz, mert azon keveset is a' mit hozott a szőlő a jég elverte és a' mi csekély van az is éretlen mind eddig, én annyiban szerencsésnek mondhatom magamat, hogy sok tavasz rósot és kukoriczát vetettem melyeknek nálunk jó dísze volt úgy hogy csak ugyan adhatok el néhány száz köblöt." Berzsenyi Dániel ismeretlen és kiadatlan levelei. Kiad. bev. és jegyz. Merényi Oszkár. Bp. 1938. 18., 56-57. Feleségéhez írott levelei további adalékokkal: uo. 64-67. 9 Festetics éietének, kultúrpolitikai tevékenységének részletes bibliográfiáját 1. Kurucz Gy.: i.m. valamint Klempa Károly: A keszthelyi Festetics-féle zeneiskola. Dunántúli Helikon 2. (1938) 170-184., Uc.: Die kulturpolitischen Bestrebungen des Grafen Georg Festetics. Győr 1939. 10

Az elmúlt időszakban mindenekelőtt Szántó Imre, majd pedig Csite András vizsgálta a keszthelyi uradalom, illetve a Festetics család birtokainak gazdálkodási rendjét, a rekonstruálható struktúraváltásokat, az agrártermékek értékesítéséből származó bevételek növekedésének arányait, a konjunkturális és dekonjunkturális változások hatásait. Szántó Imre: A parasztság kisajátítása és mozgalmai a gróf Festeticsek keszthelyi ágának birtokain, 1711-1850. Bp. 1954., Uő.: Keszthely úrbéri viszonyai a Festeticsek földesurasága idején, 1739-1848. Szeged 1984., Csite András: Egy presztízsorientált nagybirtoküzem a 18-19. század fordulóján. A keszthelyi Festetics uradalom. Iir Zalai Gyűjtemény 34. Szerk Kapiller Imre. Zalaegerszeg 1993. 77-114. A fenti kutatók azonban munkáikban termelés-értékesítés viszonylatában, kiegészítve az urbánális szolgáltatások pénzbeni megváltásának regisztrálásával és vizsgálatával, elsősorban a birtokgazdálkodásból származó bevételek alakulására koncentráltak, s ilymódon az immár több évtizedes múlttal rendelkező késő feudális kori uradalomtörténeti kutatások sorához kapcsolódtak. Ezek rövid koncepcionális értékelését 1. T. Mérey Klára: Egy uradalom a régi és az új gazdálkodás határán (1822). Agrártörténeti Szemle 30. (1988) 392-393. Az igazgatási rendszerek és a típusok szerinti vizs-