Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adósság; hitel; törlesztés. Festetics György pénzügyi helyzete 1782 és 1818 között 539

FESTETICS GYÖRGY PÉNZÜGYI HELYZETE 1782 ÉS 1818 KÖZÖTT 541 A jelen tanulmány Festetics György változó adósságállományának különböző forráscsoportok alapján megállapítható konkrét, összegszerű meghatározására törekszik, különös tekintettel adósságkezelési törekvéseire, a hiteltörlesztések folyamatára, a tőke- és kamattörlesztések szerkezetére és arányaira, a hitelek futamidejére, kitérve a hitelezők társadalmi helyzetére, tőkeerejére, továbbá Festetics készpénzben regisztrált tiszta jövedelmeinek alakulására. Adóssághelyzetének vizsgálata egyébként azért is fontosnak tűnik, mert az uradalmi bevételek nyilvántartásai igen sokszor nem tekinthetők megbízható forrásnak a tényleges készpénzforgalom megítélésében, hiszen több év esetében is volt példa arra, hogy a hadseregnek történt szállítások fejében nem készpénzt, hanem átruházható kamatozó kincstári utalványokat (asecuratio) könyveltek el egy-egy uradalom bevételi rovataiban.1

1

Egyértelműnek tűnik viszont, hogy Festetics György pénztárainak összesített adatai, a kamat- és tőketörlesztések rovatai, tényleges pénzforgalmi folyamatokat regisztráltak, s ezeket a pénzmozgásokat természetszerűleg pontosan kellett vezetni. Mindemellett, reményeim szerint, az adminisztráció, a hitel- és pénzforgalmi folyamatok elemzése újabb adalékokkal szolgálhat a nagybirtokok igazgatásáról korábban kialakult ismereteink bővítéséhez, árnyalásához is. Vizsgálatom forrásaiként a Festetics család keszthelyi ágának a Magyar Országos Levéltárban őrzött fondjai szolgáltak, mindenekelőtt a P 276-os fond 777-es és 778-as csomójában (Központi birtokigazgatás és birtokgazdálkodás) található hitelpénztári kimutatások, a P 235-ös fond 141. csomójában lévő hitelpénztári összesítések, az agentiális pénztárak adatai, továbbá adósságkimugálódás témaköréhez további részletes bibliográfiával 1. Vári András: A nagybirtok birtokigazgatási rendszerének bürokratizálódása a 17-19. században. Történelmi Szemle 32. (1990) 1-28. A nemesség eladósodásodásának problematikájához 1. Iványi-Grünwald Béla: Széchenyi István magánhitelügyi koncepciójának szellemi és gazdasági előzményei és következményei a rendi Magyarországon, 1790-1848. Pécs 1927., Ungár László: A magyar nemesi birtok eladósodása 1848 előtt. Századod 69. (1935) 39-60. Az Eszterházyaknak a tatai és gesztesi uradalmat birtokló ifjabb, vagy fraknói grófi ága kölcsönfelvételeihez részletes kimutatásokkal szolgál: Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Bp. 1957. 472-502. A birtokos nemesség hitelügyleteihez 1. még: Varga János: A bihari nemesség hitelviszonyai a polgári forradalom előtt. Történelmi Szemle 1. (1958) 21-55., Spira György: Egy pillantás a Hitel írójának hitelviszonyaira. Történelmi Szemle 6. (1963) 344-356., Bakács István : A magyar nagybirtokos családok hitelügyletei a XVII-XVIII. században. Bp. 1965., Tóth Tibor: Hitelezők és adósok. A kölcsönforgalom kérdéséhez Somogyban, 1756-1812. Történeti Statisztikai Füzetek 2. Bp., 1979., Kaposi Zoltán: A vrászlói uradalom kialakulása a XVIII-XIX. században. Agrártörténeti Szemle 31. (1989) 190-193., Glósz József: Tolna megye középbirtokos nemességének anyagi viszonyai a 19. század első felében. Szekszárd 1991. 33^49., Oláh József: Bretzenheim Ferdinánd herceg uradalmainak pénzforgalma. Agrártörténeti Szemle 44. (2002) 224., Dominkovits Péter: A nemesség hitelviszonyai a XVIII. században Vas megyében. Ia- Előadások Vas megye történetéről. III. Szerk. Tilcsik György. Szombathely 2000. 53-72. A kor hitelügyleteihez egy város példáján keresztül adalékokkal szolgál: Kállay István: Székesfehérvár város hitelügyletei a XVIII. század második felében. In: Fejér Megyei Történeti Évkönyv. VI. Székesfehérvár 1972. 27-38. 11

MOL Festetics Levt. P 235 141.cs. ff. 63-67. 1788 és 1791 között, a török háború idején hat Festetics uradalom a katonai raktárakba történt gabonaszállítások fejében összesen 16 579 forint 22 krajcár értékben 3.5%-os kamatozású kincstári kötelezvényt is elkönyvelt a bevételi rovatokban. Az már más kérdés, hogy ezek az értékpapírok az adott összeggel és a kamatokkal együtt forgalmazhatók voltak, vagyis pénzforgalmi szerepet is játszhattak.