Századok – 2006

TÖRTÉNETI IRODALOM - Vámos Péter: Magyar jezsuita misszió Kínában (Ism.: Niederhauser Emil) 526

526 TÖRTÉNETI IRODALOM Hársfai István nyugalmazott újságíró személyes hangvételű írásában a Józsi bácsival készített riportjai kapcsán idézte fel alakját (41-44.). A kötet második részének címe (Madas József nyomdokain) előre jelzi, hogy a következő 10 dolgozat a szerzők újabb kutatási eredményeit tárja a nyilvánosság elé. Az első tanulmány Timár György tollából származik és a rá jellemző alapossággal mutatja be a Pécs területén lévő plébániákat, templomokat, kápolnákat, valamint a városban működő szerzetesrendeket a török hódoltság végétől napjainkig. A dolgozat valóban hiánypótló munka, hiszen az egyházmegyei schematizmusok korántsem mindig közölnek megbízható adatokat, Brüsztle négykötetes munkája pedig csak a 19. század végéig mérvadó (47-67.). A kisebb tanulmányok egyike Mendöl Zsuzsáé a pécsi asztalosság történetét jellemzi, elsősorban Madas munkái alapján (69-73.). Ódor Imre a városba költöző nemesek lakóhelyeiről készített egy olvasmányos, rövid összefoglalást (75-81.). Gál Éva egy ezidáig még publikálatlan 1801-ben készült leltárt tett közzé. A rövid, ám alapos bevezető tanulmányt (85-90.) követően magát az értékes adatokat tartalmazó forrást adta közre az áttekinthetőséget biztosítandó táblázatos formába szerkesztve (91-106.). Márfi Attila régi kedves témájával a színjátszás történetével foglalkozik dolgozatában. Ezúttal Pécs város színielőadásainak helyszíneit mutatja be a 18. század végétől az 1920-as évekig (107-121.). Lengvári István a pécsi ciszterci főgimnázium és az állami főreáliskola 1874-1911 között beiratkozott tanulóinak adatai alapján készített egy társadalomtörténeti elemzést. A dolgozatban három fő kategóriát vizsgált: a tanulók vallásfelekezeti hovatartozása, az apa (gondviselő) foglalkozása, valamint a növendékek származási helye. A munkát táblázatok és grafikonok teszik szemléletessé (123-138.). A következő két tanulmány a város építéstörténetének újabb adaléka. Pilkhoffer Mónika a Krajczáros és a Frigyes laktanyák építéstörténetét követi nyomon (139-156.), míg Sonkoly Károly két mecsekoldali klasszicista stílusban épült nyaralóról közöl újabb adatokat (157-172.). A laktanyaépítésekről megtudjuk, milyen előnyöket várt tőlük a város vezetése; míg a másik tanulmány a tehetős pécsi polgárok életmódját hozza közelebb az olvasóhoz. Mindkét dolgozatot gazdag képmelléklettel, tervrajzokkal tették közzé, amely külön örvendetes. Az építész Zambó Terézia tanulmányában két konkrét példán mutatta be, hogy milyen nélkülözhetetlen Madas adattárainak használata a mai városrendezés során is (173-180.). A tanulmánykötetet Gömöry János munkája zárja, aki Pécs városszerkezetének 1945 utáni fejlődését, átalakulását vette górcső alá (181-193.). Madas József és a hozzá hasonlóan megalapozott tudással rendelkező, magas nívón dolgozó helytörténészek munkássága is arra hívja fel a figyelmet, hogy a lokális történet kutatása legalább olyan fontos országunk múltjának minél alaposabb megismeréséhez, mint a politika- és eseménytörténet feldolgozása. Szakály Ferenc fogalmazta meg, véleményünk szerint a legtömörebben, s egyszersmind a legprecízebben a helytörténetírás fontosságát, így e tanulmánykötet ismertetésének végén emlékeztetőül az ő szavait idézzük: „... e sorok írója messze magasabbra taksálja a helytörténetírás hasznát, miképpen azt manapság szokás. Véleménye szerint a megfelelő színvonalon művelt helytörténetírás olyan kontrolbázisként szolgálhat, amelyen a nemzetközi divatoknak erősen kitett — némelykor egyenest azok csapdájában vergődő — nemzeti diszciplínák időről időre ellenőrizhetik, nem szakadtak-e el a minden általánosítás és összevetés alapját adó lokális valóságtól". (Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Humanizmus és Reformáció 23. Balassi Kiadó, Budapest, 1995. 32.) Fedeles Tamás Vámos Péter MAGYAR JEZSUITA MISSZIÓ KÍNÁBAN Körösi Csorna Kiskönyvtár 26. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. 390 o. A kínai magyar jezsuita misszió történetének megírására a fiatal kutató, Vámos Péter ugyancsak jól felkészült, hiszen a kínai mellett a japán és a koreai nyelvet is bírja. Könyve igen