Századok – 2006

TÖRTÉNETI IRODALOM - Studia Professoris - Professor Studiorum. Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Ism.: Bónis Péter) 506

506 TÖRTÉNETI IRODALOM inkább az, hogy a megyei írnokok tolla alól kikerült oklevelek közt igen kevés olyan akadt, amelyiket évszázadokon át érdemes lett volna megőrizni. A megyei levéltárak sorozatai csak a 16. században lezajló nagy átalakulás eredményeként jöttek létre, hogy korábban miféle iratokat őriztek az alispánok ládáiban, azt ma már nehéz rekonstruálni. Az elmúlt másfél évtizedben új lendületet vevő, a középkori megyével foglalkozó történetkutatás egyik feladata ily módon nem is lehetett a megyei levéltárak kutatása, hanem a megyék által kiadott, a legkülönbözőbb levéltárakban őrzött okleveleket összegyűjtése. Hasonló törekvéssel már a nyolcvanas években találkozhattunk: Bakács István a Pest megyei regesztákban többek között az általa fellelt, összes Pest megye által kiadott oklevelet is publikálta. Szakály Ferenc 1998-ban megjelent Tolna megyei regesztakötete még tovább szűkítette a kört, ebben csak a megyei hatóság működésére vonatkozó, különböző kibocsátók által kiadott okleveleket gyűjtötte össze. Piti Ferenc és C. Tóth Norbert úttörő vállalkozásba fogtak: a Szabolcs megye által 1526-ig kiadott okleveleket közölték magyar nyelvű regesztákban. A két kötet megjelenésével nem egyszerűen egy helytörténeti kiadvány került az olvasók kezébe, hanem a magyar megyék ún. nemesei korszakának rekonstruáláshoz elengedhetetlen mű. A megye kiválasztása nem volt véletlen, a középkori Magyarországról Szabolcsból maradt fenn a legtöbb megyei oklevél, közel 1300 darab, az ez után követező Vas és Zala megyék okleveleinek száma csak együttesen éri el ezt a mennyiséget. A fennmaradást elsősorban egy különleges családi levéltár biztosította, a Kállayak ugyanis ma már nehezen megmagyarázható módon ragaszkodtak a jelentéktelen ügyeket tartalmazó iratokhoz. A vállalkozás elindítója, a kiadás támogatója Németh Péter múzeumigazgató volt. A két szerző külön kötetben adta ki művét, a két könyv egymás mellé helyezve azonban egységes kiállítású egészet alkot. A kiadók Zsigmond király trónra lépténél húzták meg a korszakhatárt. Az 1284-gyel kezdődő korábbi okleveleket Piti Ferenc, az azt követőket C. Tóth Norbert regesztázta. Mindkét kötet elején a megyei hatóság, azaz az ispánok, alispánok, szolgabírók archontológiája áll, ezt követik a regeszták, az Árpád-és Anjou-kori kötetben 726, az azt követőben 809 darab. Mindegyik kötethez külön mutató csatlakozik. A két szerző két regesztakiadó iskolát képvisel, Piti a szegedi egyetemen működő Anjou-kori oklevéltárét, C. Tóth az Országos Levéltár mellett dolgozó Zsigmondkori oklevéltárét, kiadási elveikben azonban jelentős eltérést nem találunk, csak a szerkesztésben figyelhető meg némi különbség. Piti Ferenc Szabolcs megye hatóságát, mint oklevélkiadót, tágabban értelmezte: a sedriai kiadványok mellett helyet adott a közgyűlési okleveleknek is, C. Tóth csak a megye, illetve a megye tisztségviselői által kiadott okleveleket vette fel gyűjteményébe, továbbá a korai kötet mutatójában valamivel kevesebb a tárgymutató. Tringli István STUDIA PROFESSORIS - PROFESSOR STUDIORUM Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára Szerk. Almási Tibor, Draskóczy István, Jancsó Éva Magyar Országos Levéltár - Budapest, MOL, 2005. 414 о. Érszegi Géza c. egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Országos Levéltár főtanácsosa, Európa-szerte ismert és elismert tudós levéltáros, történész, nemrégiben volt hatvan esztendős. Ez alkalomból jelent meg 2005-ben az a színvonalas tanulmányokat egybegyűjtő kötet, amellyel pályatársai, tanítványai, munkatársai tisztelegnek a szakmáját igényesen művelő tudós, a hozzá fordulókat önzetlenül és készséggel segítő professzor, a jó tollú történetíró és a fáradhatatlan kutató előtt. Érszegi Géza, akinek szerteágazó tudományos munkásságát aligha kell bemutatni az értő közönségnek, több évtizedes szakmai tevékenységével méltán rászolgált az elismerésre. Kitűnő tanulmányaival, sokat forgatott könyveivel már eddig is maradandót alkotott nemcsak a történettudomány, a levéltártudomány, a diplomatika, a filológia, hanem az irodalomtörténet és a jogtörténet terén is. Érszegi Géza professzor 60. születésnapja alkalmából készített Studia professons - Professor studiorum című tanulmánykötet bemutatóját 2005. szeptember 7-én 14 órakor rendezték meg a Magyar Országos Levéltár palotájának Dísztermében, ahol az ünnepeltet Prof. Blazovich László, a Csongrád megyei Levéltár igazgatója és Draskóczy István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem do-