Századok – 2006

TÖRTÉNETI IRODALOM - Piti Ferenc: Szabolcs megye hatóságának oklevelei (1284-1386); C. Tóth Norbert: Szabolcs megye hatóságának oklevelei II. (1387-1526) (Ism.: Tringli István) 505

505 TÖRTÉNETI IRODALOM tatás figyelmét is. Az egyik közülük Paolo Sardi moldvai apostoli vizitátor 1843 és 1848 közötti tevékenységét mutatja be a De Propaganda Fide Kongregációjához írott levelei tükrében (Rafael Chelaru munkája, AIR 1/1. 117-168.), más írások pedig a romániai római katolikus egyház és az állam 20. század eleji bonyolult viszonyát megvilágító iratokat közölnek (Ion Cárja, AIR 1/1. 186-209., ill. Alois Moraru, AIR 1/1. 219-222.). A sorozat két kötetéből nem hiányoznak a második világháború utáni romániai diktatúra történetére vonatkozó iratok sem. Magyar szempontból talán az erdélyi római-katolikus egyház viszonyait taglaló magyar diplomáciai jelentések érdemelnek figyelmet (Ottmar Tra§cá, AIR 1/2. 224- 252.). A diktatúra történetének feltárását célzó — Romániában is aktualitással bíró — kutatások termékei az ellenálló parasztság 1950-es évekbeli fegyveres harcát (Dórin Dobrincu, 1/2. 253-267.), vagy a görög katolikus papság üldöztetését bemutató forrásközlések (Cristian Vasile, 1/2. 301-307.). A folyóirat egyben eszköze is lehet annak, hogy a román szempontból is fontos, de Magyarországon megjelenő forrásokra felhívja a román kutatás figyelmét. Ennek jegyében kerülhetett sor Krzysztof Szydlowiecki lengyel kancellár nemrégiben magyar fordításban megjelent naplójának Moldvára vonatkozó, 1523. évi részletének közlésére (Felicia Gheorghie§, II/2. 308-326.). A sorozat eddig megjelent két kötetében a közölt források használatát név- és tárgymutató segíti. A helynévmutatóban a forrásban előforduló variáns, és a mai román helységnév alapján is lehet keresgélni, de az index az erdélyi helységnevek esetében sem tartalmazza a mai magyar nyelvben használatos névalakot. A most induló romániai sorozat talán a magyar történettudomány egykori forrásközlő folyóiratával, a Történelmi Tárral (Bp. 1878-1911.), illetve a 2003-ban indult Lymbus (eddig megjelent kötetei: I—III., Bp. 2003-2005.) sorozattal rokonítható. Megjelenése remélhetőleg annak is jele, hogy a román történetkutatás felismerte a forráskiadásban jelentkező lemaradását — ami Erdély tekintetében különösen szembeötlő —, és ezt a lehetőségekhez képest pótolni is óhajtja. A recenzensnek egyébként, épp ebben a vonatkozásban, az a javaslata, hogy a magyar és német nyelvű források közlése esetében el kellene tekinteni a teljes szövegű román fordítás kötelezővé tételétől (mint ahogy a latin nyelvű források esetében meg is tették). Az okok nyilvánvalóak: egyrészt az Erdély történetét komolyan kutató — a forrásokat kézbevevő — történészeknek amúgy is alaposan kell ismerniük e két nyelvet, másrészt a magyar vagy német forrásokat a folyóirat hasábjain közzétenni szándékozó szerzőt elriaszthatja a csak fáradságos munkával elkészíthető román fordítás elkészítése. Komoly érv az is, hogy nagyobb mennyiségű forrás bilingvis közlése még hosszú ideig megvalósíthatatlan feladat maradna. Mindemellett az Arhiva talán képes lesz valamelyest növelni a forráskiadás romániai presztízsét. Doktorátusát az ELTÉ-n megvédő és a magyar szakkutatásban jártas Diaconescu újabb kezdeményezése aligha vitathatóan hasznos vállakózás. Ráirányíthatja a román kutatás figyelmét a Románia forrásviszonyait döntő mértékben meghatározó erdélyi levéltári forrásanyagra, hiszen azt mennyiségének és történeti értékének megfelelő mértékben máig sem hasznosította (elsősorban a nyelvi problémák miatt). Noha a módszeres és nagy léptékű forrásfeltárást a folyóirat egymagában nem oldhatja meg, a román, illetve magyar történetkutatás egyaránt hasznos segítségre lelhet a folyóirat köré csoportosuló szerzői gárdában. Csak remélhetjük, hogy e folyóirat hosszú életű lesz és a térség — a mai Románia — történetének válogatott, de valóban fontos forrásait teszi a kutatás számára hozzáférhetővé. W. Kovács András Piti Ferenc SZABOLCS MEGYE HATÓSÁGÁNAK OKLEVELEI (1284-1386) Szeged-Nyíregyháza 2004, 223 o. C. Tóth Norbert SZABOLCS MEGYE HATÓSÁGÁNAK OKLEVELEI II. (1387-1526) (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Kiadványai 55. és 53.sz.) Budapest-Nyíregyháza, 2003. 275 o. A középkori magyarországi iratoknak csak kis része keletkezett a vármegyei intézményeknél. Ennek oka korántsem az, hogy a megyei ügyintézést fejletlen írásbeliség kísérte volna, sokkal