Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A városi elit Nyíregyházán a 20. század első felében 25

42 TAKÁCS TIBOR 5. táblázat. A közgyűléseken részt vevők foglalkozási megoszlása, éves átlagban, százalékban 1900 1906 1912 1918 1924 1930 1935 1940 1943/44 Földbirtokos 1,86 2,00 2,66 1,62 2,59 3,68 4,39 2,48 4,01 Gazda 18,09 20,87 17,23 11,28 14,73 13,24 10,68 20,66 18,05 Házbirtokos 8,94 4,61 3,02 4,80 3,53 6,13 2,97 1,65 1,43 Magánzó 2,07 2,26 2,31 1,76 0,83 1,59 3,20 5,23 5,16 Kereskedő 13,49 4,78 5,86 12,23 7,26 4,78 6,76 3,58 2,29 Iparos 16,80 19,13 23,80 24,73 18,78 8,46 9,73 9,37 10,60 Vendéglős 0,72 2,61 3,91 2,36 2,28 1,96 1,19 0,00 4,01 Ügyvéd 4,39 6,26 5,68 7,57 9,85 11,64 11,03 6,61 2,29 Közjegyző 1,19 2,09 1,87 1,42 1,35 1,59 1,78 1,38 1,15 Bíró 0,98 0,87 0,62 0,20 0,52 2,33 1,19 0,28 2,87 Orvos 2,17 3,39 1,60 1,35 1,45 1,59 2,97 1,38 0,00 Gyógyszerész 0,72 0,87 2,13 2,57 2,18 2,45 1,78 0,28 1,15 Lelkész 1,50 1,48 0,89 3,11 2,90 4,17 3,20 4,41 3,44 Tanár, tanító 3,57 2,70 4,71 4,39 2,59 0,98 4,15 4,96 7,16 Mérnök 0,00 0,00 0,36 0,54 0,73 1,47 1,78 0,55 0,00 Vasúti tisztviselő 0,26 0,00 0,62 1,35 1,66 1,84 0,00 0,83 3,15 Magántisztviselő 1,55 2,00 4,00 4,80 3,01 1,84 2,97 3,86 4,58 Állami tisztviselő 0,00 0,00 0,18 1,62 2,70 3,80 3,68 3,03 4,01 Megyei tisztviselő 0,36 0,35 0,18 0,41 0.62 0,49 1,07 0,00 0,00 Városi tisztviselő 20,00 22,43 18,38 11,82 19,92 25,98 23,96 29,48 24,64 Munkás 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,83 0,00 0,00 Ismeretlen 1,34 1,30 0,00 0,07 0,52 0,00 0,71 0,00 0,00 A felekezeti megoszlást tekintve az evangélikusok voltak a legaktívabbak — különösen a század elején —, ami arra utal, hogy még a 20. században is leginkább az „őslakos" lutheránusok érezték saját ügyüknek a város vezetését. A város ügyeivel való foglalkozás igénye tehát nemcsak abban jelentkezett, hogy választás révén nagy számban kerültek a testületbe, hanem abban is, hogy a közgyűléseken is az átlagot jóval meghaladó részvételi kedvet mutattak. A kettő mindenesetre összefügg, hiszen a választott tagok között az evangélikusok messze felülreprezentáltak voltak, és a közgyűléseken éppen a választottak jelentek meg nagyobb számban. A többi felekezet közül a reformátusok és — a századelőt leszámítva — a római katolikusok aktivitása az átlagnak felelt meg, míg a görög katolikusok (és a századfordulón a rómaiak is) az elit egészéhez képest kis mértékű passzivitást mutattak. Különösen figyelemre méltó az izraelita képviselők érdektelensége a közgyűlések iránt, főleg a század elején, ám a közgyűléseken megjelentek közötti arányuk a későbbiekben is messze elmaradt a képviselőtestületben elfoglalt számarányuktól. Ez nyilvánvalóan összefüggött azzal, hogy a zsidó elittagok nagyobb része az ülések iránt kisebb érdeklődést tanúsító virilis volt. (Aktivitásuk csak az első világháború végén nőtt meg,