Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A városi elit Nyíregyházán a 20. század első felében 25
A VÁROSI ELIT NYÍREGYHÁZÁN A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN 43 1918-ban még a közgyűlés elhalasztását is kérték arra hivatkozva, hogy az eredeti időpont egybeesett vallási ünnepükkel.5 7 ) 6. táblázat. A közgyűléseken részt vevők felekezeti megoszlása, éves átlagban, az ismertek százalékában 1900 1906 1912 1918 1924 1930 1935 1940 1943/44 Evangélikus 65,38 62,22 50,98 41,33 44,12 36,54 32,26 46,51 47,06 Római kat. 9,62 15,56 21,57 20,00 14,71 23,08 25,81 25,58 23,53 Görög kat. 0,00 0,00 1,96 1,33 2,94 7,69 3,23 6,98 8,82 Református 11,54 11,11 11,76 12.00 20,59 21,15 24,19 20,93 20,59 Izraelita 13,46 11,11 13,73 25,33 17,65 11,54 14,52 0,00 0,00 A képviselőtestület foglalkozási csoportjainak a közgyűlésen való megjelenése és a tárgysorozat között nem sikerült egyértelmű összefüggéseket találni. Feltételezhetnénk például, hogy a város utolsó nagy földvásárlását, amire 1900-ban került sor, a gazdák nagy érdeklődése kísérte, a valóságban azonban ez csak részben igaz. A vételről először a június 25-i közgyűlésen született határozat, ezen az ülésen mindössze öt gazda jelent meg.5 8 Időközben azonban Nagykálló község kedvezőbb vételi ajánlatot tett a tulajdonosnak, így a város közgyűlése június 30-án újból döntött, méghozzá arról, hogy a birtok megvételéért többet is hajlandó áldozni. Ezt a közgyűlést már a gazdaképviselők tömeges érdeklődése kísérte, hiszen háromszor annyian jelentek meg, mint pár nappal korábban.5 9 A vétel meg is valósult, ezután a birtok bérlet útján történő hasznosítása volt napirenden. A bérlet ügye négyszer szerepelt a tárgysorozatban, ezek közül azonban mindössze egy közgyűlés hozta a gazdák átlagon felüli jelenlétét. A gyógyszerészek sem mutattak nagyobb aktivitást, amikor a közgyűlés újabb patikák nyitásáról mondott véleményt. Számszerűleg persze akkor sem játszhattak volna jelentős szerepet, ha valamennyien jelen lettek volna, távolmaradásuk azonban mindenképpen feltűnő. Az ülések látogatottsága és a képviselők gazdasági, üzleti érdekei között már könnyebben kimutatható az összefüggés. Az 1900. december 4-i közgyűlésen a megyei törvényhatósági bizottság határozata kapcsán a városi tisztviselőknek egyéb állásáról, többnyire természetesen a részvénytársaságokban viselt igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagságáról volt szó. A testület határozata többek között kimondta, hogy a szervezkedési szabályrendelet ezzel kapcsolatos pontja nem felel meg a társadalmi igényeknek, mert a városi tisztviselőknek mindennemű társadalmi tevékenységtől való elvonására alkalmas, magyarán kizárja őket a részvénytársasági vezető testületekben való részvételtől.6 0 A 57 SZSZBL V B. 181. 44. köt. Kgy. 510/1918. 58 SZSZBL V B. 181. 26. köt. Kgy. 155/1900. К 7579/1900. 59 SZSZBL V B. 181. 26. köt. Kgy. 157/1900. К 7842/1900. 60 SZSZBL V B. 181. 26. köt. Kgy. 415/1900. К 13587/1900.
