Századok – 2006

FIGYELŐ - Ruszoly József: A magyar Sachsenspiegel-hez 483

A MAGYAR SACHSENSPIEGEL-HEZ 487 tárgyalta a német hűbéri jog dologi és személyi intézményeit, valamint a hűbéri bíráskodást. A szerző szemléletét a német jogtörténészek alapjában véve konzervatívnak minősítik. Az ősi szász hagyományokhoz való ragaszkodás jellemezte. Nem vitatható előremutató szerepe a német királyválasztás szabályainak továbbfejlesztésében, valamint a király joghoz kötöttségének elmélyítésében. Hatása többirányú volt. Elsősorban Közép- és Kelet-Németországban alkalmazták; hatott az itteni magdeburgi városi jogra is. A 16. században kialakult s a római jog behatolását meggátló közös szász jog (gemeines Sachsenrecht) talpköve volt, amihez nagyban járult hozzá, hogy tudományosan is művelték: már a 14. században glosszálták. Külföldön elsősorban Lengyelországban terjedt, de voltak orosz és ukrán fordításai is. A külhoni hatás két szélső tartománya egyébként Németalföld és Erdély volt; ez utóbbiban a szászok ismerték.6 A Némettükör (Deutschenspiegel) néven ismert jogkönyv egy augsburgi minorita szerzetes által lefordított Szásztükör, délnémet szokásjoggal, valamint római és kánonjoggal kiegészítve. Közvetítő szerepet töltött be a Szásztükör és a Svábtükör között.7 A Svábtükör (Schwabenspiegel) egy augsburgi franciskánus barát műve, amely az előbbiekhez sajátos sváb törzsi jogot is fölvett, ám célja egy általánosan ható birodalmi jogalap megteremtése, összefüggésben Habsburg Rudolf császári trónra kerülésével. A szerző vallotta: e jogot nem egyszerűen kitalálta, hanem, úgymond, tudós mesterektől tanulta; a Magdeburgban elsajátított „két joghoz" (ius utrumque) megkísérelte a német intézmények hozzáigazítását is. Hangsúlyozta, hogy a császár (imperátor) nem csupán a törvények (leges), hanem a Landrecht alkotására is hatalmat (potestas) bír. Egyebekben meghagyta a Landrecht és a Lehnrecht elkülönítését; birodalmi jogi irányultsága miatt császáijognak (Kaiserrecht) is nevezték. E jogkönyv érvényesülési területének súlypontja Dél- és Nyugat-Németország volt, ám hatott Sziléziában és Morvaországban is.8 A Franktükör (Frankenspiegel) alapja a Svábtükör volt, bajorországi frank szokásjoggal kiegészítve. Bajor Lajos kíséretéhez tartozó szerző alkotta. Célja általános német császárjog megalkotása, miért is „kis császárjog"-nak (kleines Kaiserrecht) is hívták. Főként a hesseni frank vidéken, valamint a birodalmi városokban alkalmazták.9 Az egykori kiváló jénai jogtörténész, Gerhard Buchda szerint e három délnémet tükör mind színvonalában, mind hatásában messze elmaradt az alapjukat és mintájukat adó Szásztükör mögött.10 6 Hans Schlosser: Eike von Repgow. In: HRG I. 896-899.; Friedrich Ebel: Sachsenspiegel. In: HRG IV 1228-1237.; Gerhard Buchda: Landrechtsbücher In: HRG II. 1536-1540.; Friedrich Ebel: Sächsisches Recht. In: HRG IV 1248-1250. 7 Dietlinde Munzel: Rechtsbücher. In: HRG IV 277-282. 8 Winfried Trusen: Schwabenspiegel. In: HRG IV 1547-1551. 9 Dietlinde Munzel: Rechtsbücher. In: HRG IV 277-282. 10 Gerhard Buchda: Landrechtsbücher. In: HRG II. 1536-1540.