Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A városi elit Nyíregyházán a 20. század első felében 25
A VÁROSI ELIT NYÍREGYHÁZÁN A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN 39 Dezső püspökkel, nem volt hajlandó befogadni a katolikus püspökséget.4 2 Bár időközben megérkezett a pápai bulla a hajdüdorogi püspökség felállításáról, a kultusztárca fenti lépései is azt mutatták, hogy a székhely kérdése nincs véglegesen eldöntve. Miklósy István püspök 1913 júliusában végül Debrecenbe költözött, s úgy tűnt, a székhely ügye végleg lezárul. A püspökség elleni 1914. februári bombamerényletet követően azonban a püspök mégiscsak Nyíregyházára tette székhelyét.43 Pár évvel később a kultuszminisztérium egy állami tanítóképző intézet felépítéséhez kért a várostól ingyen telket. Az 1916. február 18-i közgyűlésen egy református városatya, Kovách Elek úgy foglalt állást, hogy ez a telekfelajánlás összefügg a görög katolikus püspökségnek adományozott 250 ezer koronával, aminek egyik feltétele éppen egy tanítóképző felépítése volt, ezért a most felajánlott telek értékét le kell vonni abból az összegből. Kovách ezért az ügy elhalasztására tett indítványt, amit két evangélikus városatya is támogatott. Ezzel szemben több római katolikus és izraelita képviselő szerint a tanítóképzőnek felajánlott telek árát nem szabad levonni a püspökségnek felajánlott összegből. A halasztó indítványt két szótöbbséggel leszavazták, mire a szintén evangélikus Balla Jenő polgármester, mondván, hogy ebben a nagy fontosságú kérdésben további megfontolás szükséges, levette a tárgyat a napirendről!4 4 Az ügy folytatása már nem kavart nagyobb vihart, egy hónap múlva a képviselők egyhangúan megszavazták, hogy a város 4 hold földet ingyen átenged a tanítóképző céljaira.4 5 Az átengedést egy sor feltételhez kötötték, ami feltehetőleg a minisztérium számára elfogadhatatlan volt, ezért újabb két hónap elteltével a városi képviselőtestület hatályon kívül helyezte a fenti határozatát, és ugyanazt a területet immáron csak azzal az egyetlen kikötéssel engedte át, hogy a telekre csak tanítóképző építhető. Ezt az újabb előterjesztést csak egyetlen evangélikus városatya nem szavazta meg.4 6 Az 1918-as őszirózsás forradalom győzelmét, a független és demokratikus Magyarország megalakulását Nyíregyháza lakossága egyöntetűen üdvözölte és támogatta.4 7 Még október 31-én megérkezett a Nemzeti Tanács távirata, amelyben csatlakozásra szólították fel a megye és a város vezetőit. Nyíregyháza képviselőtestületét november 2-ra hívták össze, amikor is a képviselők több mint a fele megjelent a tanácsteremben. A közgyűlésen a testület kimondta csatlakozását a Nemzeti Tanácshoz, felhatalmazást adott a Nyíregyházi Néptanácsnak, hogy a lakosság élelmezésére, a közrend és a közbiztonság fenntartására szükséges összegeket a városi házipénztárból fizethesse, és köszönetét nyilvánította a rend fenntartásában közreműködő katonatiszteknek. „Lelkesedéssel" vették tu-42 A helyi közvélemény reakcióit lásd pl. Szabolcs, 1912. okt. 12., okt. 19. 7., okt. 26. 3., nov. 2. 7., nov. 9. 1. és 6. 43 Vö. Pirigyi István: A Hajdüdorogi Egyházmegye története. In: A Hajdúdorogi Bizánci Katolikus Egyházmegye jubileumi emlékkönyve 1912-1987. Szerk. Timkó Imre. Nyíregyháza, к. п., 1987. 17-25. 44 SZSZBL V B. 181. 42. köt. Kgy. 54/1916. К 2861/1916. Vö. Szabolcsi Hírlap, 1916. febr. 19. 4. és febr. 26. 1. 45 SZSZBL V B. 181. 42. köt. Kgy. 98/1916. К 4886/1916. 46 SZSZBL V B. 181. 42. köt. Kgy. 193/1916. ad К 10625/1916. 47 Nyírvidék, 1918. nov. 1. 1-2.; Szabolcsi Hírlap, 1918. nov. 3. 1-3.
