Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Piti Ferenc: Az 1342. évi nádorváltás 435

436 PITI FERENC Vilmos utolsó saját oklevele valóban augusztus 29-éről maradt fenn, azonban a nádori méltóságot bizonyíthatóan tovább viselte. Szeptember 3-án a jászói konvent tett jelentést neki, ugyanezen nap Forrói János Abaúj megye oklevelében a nádor alispánjának nevezte magát, szeptember 11-én az egri káptalan oklevele Vilmos nádor emberét említi, a szekszárdi konvent oklevele szerint szeptember 15-én Vilmos nádor emberei járnak el egy ügyben, szeptember 17-én pedig a szepesi káptalan még jelentést tesz neki. Szeptember 20-án azonban ugyanezen káptalan már néhainak nevezi.5 Ezen adatok többségükben olyan megyékből származnak — Abaúj, Heves, s főként Szepes —, amelyeknek Vilmos az ispánja is volt egyben, így joggal bízhatunk meg az ezeken a területeken működő oklevéladók jólértesültségében. Mivel a középkorban a hírek lassabban terjedtek, ahhoz, hogy a nádor (valószínűleg Visegrádon bekövetkezett) halálának híre eljusson például a szepesi káptalanhoz, természetesen szükség volt néhány napra. Mindenesetre az adatok fényében nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy Vilmos 1342. szeptember 15. körül hunyhatott el, szeptember 20-án pedig már pedig biztosan nem volt életben. Druget Vilmos halálának körülményeit más szempontból világítja meg özvegyének, Maria Follia asszonynak egy 1343. január 28-án, Visegrádon kelt oklevele. Ez előadja ugyanis, hogy a nádor még életében egy visegrádi telekrészt János visegrádi plébánosnak adott saját üdvéért és a plébános szolgálataiért, de gyors lefolyású halála miatt (propter eius festinum decessum seu vehementem) az adományozásról már nem tudott oklevelet kiadni. Ezért az özvegy a nádor fogadalmát teljesíteni kívánván, oklevelével az ingatlant a maga részéről is a plébánosnak adja. A forrás megemlíti még a nádor és az özvegy orvosát, Meynardot, aki a telekrészen házakat akarván magának építeni, e helyet kövekkel megalapoztatta, a plébános azonban 5 forintot fizetett neki ezért.6 A lelki üdvért való adomány és az orvos szereplése arra utalhat, hogy a gyors lefolyáson nem órákat, vagy egy napot kell érteni, hanem inkább napokat, heteket: Vilmos betegsége tehát éppen abban a 3 heti intervallumban alakulhatott ki — netán súlyosbodhatott —, amikor augusztus 29. után már nem maradt fenn oklevél tőle. Ez szempontunkból annyiban érdemel figyelmet, hogy a trónnak eszerint volt ideje átgondolni: ki és miért legyen a nádor utóda (illetve az előrelátható nádorváltozással összefüggésben milyen egyéb módosításokat tart szükségesnek a bárói méltóságokban). A fentiekből az is kiderül, hogy a nádori cím üresedése valójában nem tartott másfél hónapig. Lajos és anyja, Erzsébet anyakirályné hamar megtalálta Vilmos utódát, bár ez, megítélésem szerint, nem annyira Zsámboki Miklós személyének alkalmasságával függött össze, mint inkább egy átgondolt politikai 5 Az említett oklevelek: Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 3511., DL 107 355., DL 83 236., DL 1353., DL 3861. (kiadása: Anjou-kori okmánytár I-VII. Szerk. Nagy Imre, Nagy Gyula. Bp. 1878-1920. [a továbbiakban: AO] V 67.), DL 68 845. (kiadása: Monumenta ecclesiae Strigoniensis I—III. Collegit et edidit Ferdinandus Knauz, Ludovicus Crescens Dedek. Strigonii 1874-1924., IV Ad edendum praeparaverunt Gabriel Dreska, Geysa Érszegi, Andreas Hegedűs, Tiburcius Neumann, Cornelius Szovák, Stephanus Tringli. Strigonii-Budapestini 1999. [a továbbiakban: MES] III. 473-475.), DL 70 161. 6 Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis I-XI. Stud, et op. Georgii Fejér. Budae 1829-1844. (a továbbiakban: CD) IX/1. 103-104.