Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás - K. Németh András: A tolnai és a regölyi főesperesség. Régészeti és prozopográfiai adatok Tolna megye középkori egyházigazgatásának történetéhez 397

A TOLNAI ÉS A REGÖLYI FŐESPERESSÉG 429 3. JÁNOS 1333-1339 1333-ban nyerte el a regölyi főesperességet, amint erről a pápai tizedjegyzékekből értesülünk. Ekkor hat márkát fizetett, és összesen tíz márkával maradt adós, valamint 100 báni dénárt fizetett birtokai után.21

4

1334-ban újabb egy márkás adósságát regisztrálták az adószedők, majd még ugyanebben az esztendőben lefizetett 40 garast, valamint zálogba adott egy kis ezüstkelyhet (obligauit unum parvum cyphum argenteum).21

5

1338-ban és 1339-ben Kórógyi László püspököt ügyvédként képviselte a főpap Lánycsók, valamint a margitszigeti apácák Jenő és Nána nevű, Baranya megyében fekvő birtokai határperében.21

6 4. LUKÁCS 1353 1353-ban Miklós zágrábi püspök világi dolgokban való helyetteseként (vicarius in temporalibus) fordult Anjou Istvánhoz, Dalmácia és Szlavónia hercegéhez, hogy a zágrábi székeskáptalan kiváltságait erősítse meg.217 5. PÉTER 1367-1369 1367 és 1369 között a regölyi főesperesi kerületet irányította.21

8

További információkkal nem rendelkezünk személyéről. 6. IMRE, MIKLÓS FIA 1371-1377 1371 és 1378 között a regölyi főesperesi hivatal élén találjuk.21

9

1378-ban kanonoktársával, Pozsegai Jánossal, a káptalan kiküldöttje volt Szöglaki Fülpös, János és László fiai, valamint Aszuági Péter, Demeter és Benedek fiai aszúági és gátfalui birtokainak határjárásánál.22

0

1375-ben Pécsett tartózkodott.221 1376-ban XI. Gergely pápa — Alsáni Bálint püspök közbenjárására — fenntartott számára egy megüresedő nagyobb javadalmat (cum cura vei sine cura) a pécsi egyházmegyében, amelynek békés birtokbavétele esetén a regölyi főesperesi hivataltól meg kellett válnia. E rezervációból megtudjuk, hogy egyetemen végzett tanulmányai során a magister artium fokozatot is megszerezte,222

továbbá járatos volt a kánonjogban is, és Bálint püspök kedvelt tanácsosa volt.22

3

Bizo-214

Monumenta Vaticana i. m. 1/1. 271., 276., Timár Gy.: Pécs egyházi társadalma i. m. 40. 215

Monumenta Vaticana i. m. VI. 287., 291. 216

1338. jún. 27.: Koller, J.: História episcopatus i. m. II. 468., 1339. jan. 16.: Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. Anjou-kori okmánytár I-Vl. Szerk. Nagy Imre. Bp. 1878-1891. VII. Szerk. Tasnádi Nagy Gyula. Bp. 1920. III. 521. 217

1353. máj. 28.: Koller, J. : História episcopatus i. m. III. 61-62., Aigl, P: História brevis i. m. 58. 218

1367. jún. 11.: DL 87 422.; 1369. júl. 24.: DL 94 434. 219

1371. júl. 8.: Mályusz Elemér: A szlavóniai és horvátországi középkori pálos kolostorok oklevelei az országos levéltárban. Levéltári Közlemények 7. (1929) 277.; 1378. ápr. 5.: DL 6504. 220

DL 6504. 221

Áldásy Antal: Alsáni Bálint bíbornok. Bp. 1903. (Magyar Történelmi Életrajzok 19.) 40. 222

„magistro in artibus" - Koller, J.: História episcopatus i. m. III. 185. 223

„in jure canonico provectus", „dilectum Consiliarum suum" - uo. III. 185-187., idézi Székely György: Egyetemi kancellárok a 14-15. század fordulóján. Századok 131. (1997) 159., Pet-