Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás - K. Németh András: A tolnai és a regölyi főesperesség. Régészeti és prozopográfiai adatok Tolna megye középkori egyházigazgatásának történetéhez 397
430 FEDELES TAMÁS - К. NÉMETH ANDRÁS nyosan a püspök támogatásával kapta meg a székesegyházi főesperesi hivatalt, amelyet 1382-1393 között töltött be.22 4 7. SWESSAI PÉTER 1383-1384 1383-ban a regölyi főesperesi hivatalban találjuk.22 5 1384-ben a bécsi egyetem artes fakultására iratkozott be.22 6 1387-ben már nem ő töltötte be e hivatalt.22 7 1400-ban zólyomi főesperes és esztergomi kanonok volt.22 8 1403-ban ismételten a bécsi egyetemen tűnt fel.22 9 Egyetlen Svessa nevű települést említenek a szakkönyvek, amely a Sessa nevű városkának felel meg az itáliai Campaniában.23 0 Péter származása azonban egyéb megfelelő adatok hiányában továbbra is kérdéses. 8. MIKLÓS, MÁRTON FIA 1387-1389 1387-ben a regölyi főesperesi hivatalt töltötte be.23 1 E hivatal élén állt egészen 1389-ig, amikor az éneklőkanonoki méltóságra lépett elő.23 2 1391 tavaszán Rómában, Bertalant képviselve,23 3 püspöksége jövedelmei után a pápai kamarának 60 és 2/3 aranyforintot és öt servitiumot fizetett le.23 4 Éneklőkanonokként 1396-ban találkozunk utoljára nevével. Ekkor két társával panaszt tett a királynál, mivel Kustachen nevű baranyai birtokukon hatalmaskodás történt.23 5 9. GARÁZDA JÁNOS 1391 1384-ben már pécsi kanonok volt,23 6 majd 1389 decemberében a pápa neki adományozta a Márton fia Miklós éneklőkanonoki hivatalra emelkedésével megrovich Ede: A középkori pécsi egyetem ismeretlen tanárai. Irodalomtörténeti Közlemények 71. (1967) 296. 224 1382. jún. 7.: Mályusz E.\ A szlavóniai és horvátországi (1931) i. m. 95., 1393. nov. 19.: CD X/2. 134-136. 225 1383. aug. 8.: DL 87 552. 22b Petrus de Swessa, canonicus et archidiaconus Quinqueecclesiensis — Schrauf K. : Magyarországi tanulók i. m. 5.; Die Matrikel der Universität Wien I—III. Hrsg. Franz Gall, Wilhelm Szaivert. Graz-Wien-Köln 1956-1967. 1/1. 14. 227 1387. nov. 7.: Miklós regölyi főesperes — HO V 172-176. 228 Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok 1100-1900. Esztergom 1900. 84. 229 Az osztrák nemzet tagjai közt, 1. Die Matrikel der Universität Wien i. m. 1/1. 65. 230 Orbis Latinus I-Ш. Ed. Johann Georg Theodor Graesse, Franz Benedict. Reprint: Braunschweig 1972. III. 431. 231 1387. júl. 19.: DL 7287.; 1387. nov. 7.: DL 42 372. 232 Monumenta Vaticana i.m. 1/3. 51-53. — Cantorként két hiteleshelyi oklevélben találkozunk vele, 1. 1392. febr. 18.: Povjestni spomenici slob. kralj. grada Zagreba priestolnice kraljevine dalmatinsko-hrvatsko-slavonske. Monumenta historica liberae regiae civitatis Zagrabiae metropolis regni Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae I-XVII. Collegit et sumptibus ejusdem civitatis edidit Joannes Baptista Tkalcic, Emilius Laszowski. Zagreb 1889-1941. I. 332-334.; 1393. nov. 19. е.: DL 7825. 233 „(...) episcopo Trepesudarum" — Koller, J.: História episcopatus i. m. III. 205-206. (Fejérnél tévesen „Episcopo Quinqueecclesiarum" szerepel, 1. CD X/1. 695-696.). 234 Koller, J.: História episcopatus i. m. III. 205-206. 235 A mandatum kelte 1396. jún. 23. : DF 265 860. — A vizsgálatról a pécsi káptalan küldött jelentést aug. 14-én: uo., regesztáját 1. ZsO I. 4456. sz. 236 Hiteleshelyi kiküldött 1384. ápr. 23.: Zichy IV 279-286.
