Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás - K. Németh András: A tolnai és a regölyi főesperesség. Régészeti és prozopográfiai adatok Tolna megye középkori egyházigazgatásának történetéhez 397
416 FEDELES TAMÁS - К. NÉMETH ANDRÁS jogi fakultásokon, és egyikük kivételével valamennyien fokozatot szereztek. Ezek alapján tehát azt mondhatjuk, hogy a késő középkorban a főesperesek Pécsett sem tartották be az előírásokat, ugyanúgy ahogy Gyulafehérváron, Győrben és Váradon sem. Ez a helyzet egyébként országosan is jellemző volt, azaz „a főesperesek többsége mégis hazai iskolázottságú, literátus műveltségű volt".10 4 A vizsgált két kerület főesperesei közül mindössze 11 személynél mutathatók ki felsőfokú tanulmányok, ami 28%-os aránynak felel meg. A 13 században mindössze egyetlen személy, a Bolognában 1268-1269-ben feltehetőleg kánonjogot hallgató Jakab regölyi főesperes tanult egyetemen. A 14. század utolsó negyedétől kezdenek az adatok szaporodni. A vizsgált személyek közül nyolcan szereztek akadémiai fokozatot. Négyen a szabad művészetek magiszteri címét, hárman kánonjogi doktorátust, míg egy fő a doctor utriusque iuris fokozatot szerezte meg. Öt esetben rendelkezünk a tanulmányok helyére vonatkozó adatokkal: két-két fő Bécsben és Bolognában tanult, míg egy személy Bécsben megkezdett tanulmányait Padovában fejezte be. A legtöbb időt Tolnai János töltötte az „egyetemi padokban". О 1489-ben szerezte meg Bécsben a magister artium grádust, amely legkevesebb négy esztendős tanulmányi időt jelent. Ezt követően Padovában jogot hallgatott, majd 1503-ban szerezte meg a mindkét jog doktora címet. III. Egyházi szolgálat A főesperesek kerületük irányítása mellett egyéb, általunk egyházinak minősített feladatokat is elláttak. Mindenekelőtt a közhitelű feladatok során vállalt tanúbizonyság szerepet emeljük ki. Ugyanis a két kerület arcidiaconusai igen aktívnak bizonyultak a hiteleshelyi külső munkák elvégzése terén. A középkor folyamán összesen 19 esetben vállaltak ilyen jellegű feladatokat a pécsi székesegyházban stallummal rendelkező főesperesek,10 5 és ezen esetekből 7 alkalommal (37%) a tolnai, illetve a regölyi főesperesek szerepeltek testimoniumkérú,. A vizsgált személyek közül négyen püspöki vikáriusi feladatokat is elláttak. Hárman a pécsi püspökök lelkiekben általános helynökei és ügyhallgatói (vicarius in spiritualibus et auditor generalis) voltak, míg egy fő a zágrábi püspököt világi ügyekben helyettesítette (vicarius in temporalibus). A pécsi püspöki vikáriusok hivatalukból adódóan a szentszéki bírósági üléseken is elnököltek. E feladat elvégzéséhez pedig megfelelő szintű kánonjogi ismeretekre is szükségük volt. Ezt természetesen a gyakorlatban is el lehetett sajátítani, ám e három személy mindegyike kánonjogi doktorátussal rendelkezett. Két személy egy-egy pécsi püspök mellett látott el feladatokat. János főesperes Kórógyi László püspök ügyvédjeként szerepelt egy alkalommal, míg Miklós fia Imre Alsáni Bálint bíboros-püspök tanácsosa volt. 104 Körmendy Kinga: Literátusok, magiszterek, doktorok az esztergomi káptalanban. In: Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Fügedi Erik. Bp. 1986. 193. 105 Koszta László-. A pécsi székeskáptalan hiteleshelyi tevékenysége 1214-1353. (Tanulmányok Pécs történetéből 4.) Pécs 1998. 106.; Fedeles Tamás: A pécsi székeskáptalan hiteleshelyi személyzete (1354-1526). Egyháztörténeti Szemle 5. (2004: 1.) 82.
