Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás - K. Németh András: A tolnai és a regölyi főesperesség. Régészeti és prozopográfiai adatok Tolna megye középkori egyházigazgatásának történetéhez 397

A TOLNAI ÉS A REGÖLYI FŐESPERESSÉG 413 papjai számára gyűlést, amelyen kihirdetik a zsinati határozatokat, valamint a papság életmódját vizsgálják. Ezekről az összejövetelekről aztán írásban tettek jelentést a főesperesnek, vagy a püspök helynökének.9 5 A felsorolt feladatok mellett a dézsmaszedésben is fontos feladatot láttak el.9 6 Fentebb már említet­tük, hogy az általunk vizsgált alesperesekről meglehetősen kevés információval rendelkezünk, és ezek az adatok is csak a 14. század második harmadától áll­nak rendelkezésünkre. így pontosan azt sem tudjuk, hogy az egyes főesperesi kerületekben hány alesperesi vicaria működött a középkor folyamán. A tolnai és a regölyi főesperesek a 13-16. században9 7 A középkor folyamán a két kerület összesen 39 főespereséről rendelke­zünk információval. A tolnai főesperesség élén állók közül 18, míg a regölyi ke­rület esetében 21 személy ismert. A forrásadottságból kifolyólag igen hiányos listát tudtunk csak összeállítani, melynek következtében vannak hosszabb pe­riódusok, melyekből egyetlen archidiaconus nevét sem ismerjük. Ez a helyzet elsősorban a 13. századra jellemző. Az első tolnai főesperes 1217-ben szerepel, majd a következő személy 1239-ben, a harmadik pedig 1295-ben kerül elő. Regöly esetében még ennél is rosszabb a helyzet, hiszen a 13. században mind­össze az 1217-ben szereplő Jánosról és az 1268-1269 folyamán Bolognában ta­nuló Jakabról rendelkezünk adatokkal. A következő információ több mint fél évszázad múltán, 1333-ból származik. A 14. századtól kezdve aztán a hiteles­helyi oklevelek és más források megszaporodásának köszönhetően a főespere­sekre vonatkozó,adatok száma is növekszik. A 16. század Mohácsig terjedő idő­szakából ismét csak egy-egy személy nevét ismerjük. Az utolsó tolnai főespe­resre vonatkozó információnk 1504-ből, míg a regölyire 1503-ból származik. A hiányos adatok miatt a hivatalviselések átlagos időtartamának megha­tározása nem áll módunkban. Ki kell azonban emelnünk két személyt, akik a középkori mértékkel számolva több, mint egy emberöltőig viselték javadalmu­kat. Dénes a tolnai kerületet 35, míg Beremendi János a regölyit 30 esztendőn keresztül irányította. I. Származás A vizsgált személyek közül csak 13 fő származását ismerjük, ami az egy­harmadosnál valamelyest magasabb aránynak felel meg. A legelőkelőbb társa- • dalmi csoportból származott, az arisztokraták második vonalához tartozó két tolnai főesperes: Dombai Imre és Bodó Miklós. Véleményünk szerint mindket­tőjük javadalomnyerésében meghatározó szerepet játszhatott, hogy családjuk Tolna vármegyében (is) rendelkezett birtokokkal, így a családi birtok irányítá­sában is részt tudtak venni. Bodó esetében ezt egyértelműen bizonyítják a főes-95 A veszprémi egyház 1515. évi zsinati határozatai i. m. 28. 96 Holub J.: Zala megye története i. m. 352. 97 A főesperesekre vonatkozó adatok forrásait az adattárban közöljük. így csak olyan esetek­ben hivatkozunk ezekre, ha ott meg nem található információkat közlünk.

Next

/
Thumbnails
Contents