Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás - K. Németh András: A tolnai és a regölyi főesperesség. Régészeti és prozopográfiai adatok Tolna megye középkori egyházigazgatásának történetéhez 397
412 FEDELES TAMÁS - К. NÉMETH ANDRÁS dunk, amikor az általunk tekintélyesebbnek vélt kerületeket cserélték fel egy kisebb presztízzsel, és nem utolsó sorban kevesebb bevétellel86 kecsegtető archidiaconatussed: Bálint és Albert egyaránt a regölyi főesperesi hivatalukat adták fel. Előbbi a marchiai,8 7 míg utóbbi az aszúági kerület irányítását vette át.8 8 A főespereseknek saját kerületükben minden évben egyházlátogatást kellett tartaniuk. A vizitációk alkalmával őt és (1450-től) legfeljebb nyolc lovasból álló kíséretét az illető egyház plébánosa látta vendégül.8 9 Minden plébániát végiglátogattak vagy ők maguk vagy helyetteseik, és ellenőrizték, hogy megfelelő-e a hívek lelki gondozása, a papok kifogástalan életvitelt folytatnak-e, eretnekek nincsenek-e a kerületben.9 0 A főesperesek számára az 1279-ben, Fülöp fermoi püspök, pápai legátus által elnökölt budai zsinat 38. pontja előírta, hogy „legyenek kötelesek legalább három évig kánonjogi tanulmányokat folytatni",91 hiszen házassági és egyéb egyházi törvényszék elé tartozó ügyekben bíráskodási kötelezettségük volt. A zsinat minimálisan három éves kánonjogi tanulmányokat írt elő számukra, amely időszak alatt rezideálási kötelezettségüket helyettes állításával oldhatták meg.9 2 Bírói joghatóságukból adódóan saját pecsétet használtak.9 3 Az általuk hozott ítéletek ellen a megyés püspökhöz lehetett fellebbezni, a súlyosabb vétségek azonban az egyházmegyei szentszékhez tartoztak.9 4 A főesperesek helyetteseiket, az alespereseket, a kerületük plébánosai közül választották. Ok is részt vettek az egyházlátogatásokon, sőt a veszprémi zsinat előírta számukra, hogy évente három alkalommal tartsanak kerületük 86 A bevételekre a plébániák számából következtethetünk. 87 Regölyi főesperes: 1447. jan. 15.: DL 13 443.; 1448. júl. 30.: DL 14 185., marchiai főesperes: 1453. okt. 17.: DL 93 225.; 1462. nov. 27.: DF 233 201. 88 1495. március 24-én regölyi főesperes, 1. Koller, J.: História episcopatus i. m. IV 475., 1503-ban marchiai főesperes: 1503. jan. 28.: DL 49 474.; 1503. ápr. 2.: Koller, J.: História episcopatus i. m. IV 511-513. 89 Holub J.: Zala megye története i. m. 345. 90 Pl. megvizsgálták, hogy a papok nem élnek-e fényűzően, nem iszákosak-e, nem pereskednek-e, vadásznak-e, kiszolgáltatják-e megfelelő módon a szentségeket stb. „Item archidiaconi omni anno visitare debent suum archidiaconatum [...] Item debet inquirere, quae tangunt personam sacerdotis, quomodo se in se ipso et ad se ipsum habeat, videlicet si honeste vivat, scilicet quod non sit luxuriosus, ebriosus, lusor, negotiator, percussor, litigiosus, venator, joculator si est diligens circa curam populi sibi commissi et si ob ipsius negligentiam, vel malitiam aliquis sine batismate, poenitentia, Eucaristia, seu extrema unctione decesserit. [...] Item inquirat, sie est aliquis in ilia parochia haereticus, aut fautor, seu receptor ipsorum; si incantator, veneficus, divinator, non legitime conjunctus, adulter, fornicator, excommunicatus, et qui de censura non curaret. Et generaliter inquirere debet de omnibus, quae contra Dei praecepta, et sacrorum canonum statua sunt et fiunt, sive per clericos sive per laicos et alios quoscunque." - Kollányi Ferenc: Visitatio Capituli E. M. Strigoniensis Anno 1397. Történelmi Tár 1901. 102-103. - Természetesen a középkori magyarországi zsinatok is foglalkoztak a főesperesek feladataival, 1. pl. A veszprémi egyház 1515. évi zsinati határozatai. Közzéteszi Solymosi László. Bp. 1997. 86. 91 Kun László emlékezete. A bevezetőt írta a forrásszövegeket válogatta, és a jegyzeteket összeállította Kristó Gyula. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 5.) Szeged 1994. 160. (A zsinat határozatait Almási Tibor fordította.) 92 Szentirmai, A.: Das Recht der Erzdechanten i. m. 160-162. 93 Fügedi E.: Középkori település és egyházszervezet i. m. 127. 94 Pl. az 1515. évi veszprémi zsinat megtiltotta, hogy püspöki vagy vikáriusi felhatalmazás nélkül interdictumot mondjanak ki, 1. Holub J.: Zala megye története i. m. 345.
