Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás - K. Németh András: A tolnai és a regölyi főesperesség. Régészeti és prozopográfiai adatok Tolna megye középkori egyházigazgatásának történetéhez 397
410 FEDELES TAMÁS - К. NÉMETH ANDRÁS majdnem sértetlenül álló temploma a várostól nyugat felé Г órányira feküdt,69 emlékét a mai Hidas északi határában helynevek őrzik,7 0 helyét pedig régészeti terepbejárás révén pontosan ismerjük.7 1 Egy 1453. évi pécsi püspöki oklevél további négy plébánost címez alesperesként: az iváni (Yban), az apari (Apar), a Zanoch-i és a szentmiklósi (de S. Nicolao) papot.7 2 E helynevek közül az első Ivánnal történő azonosítása a legbiztosabb; ez a település a mai Bonyhádtól északra, az Ohegy környékén feküdt, ahol a két világháború között Knábel Vilmos evangélikus tanító két középkori templom helyén végzett amatőr ásatást.73 A diplomában említett második helynév a mai Aparhant előzményére, a vásártartó Aparra utalhat, de akár a Pálfa melletti, kolostorral rendelkező Apor is számításba jöhet értelmezésekor.7 4 Szentmiklós szinte biztosan a mai Szekszárd határában fekvő egykori Szentmiklós (bár a tolnai főesperességben még egy hasonló nevű falu volt, a Pakstól délre fekvő Csámpaszentmiklós), amelynek káplánja — lévén a falu a szekszárdi apátság birtoka — 1374-ben a konvent megbízottjaként járt el;7 5 temploma helyén 1987 és 1991 között Gaál Attila végzett feltárásokat. Zanoch megfejtése még várat magára, hiszen a középkori megye nyugati szélén fekvő Szanács már a regölyi főesperességhez tartozott és egyházas helyeink között sem tartjuk számon; a helynevet talán a Németkér határában fekvő egykori Kanacs faluval azonosíthatjuk, ahol viszont egyelőre nem tudunk templom létezéséről.7 6 Az 1542-es dikajegyzék Györe papját is alesperesnek mondja.7 7 Az alesperesi központokról a fentiek alapján — és a velük általánosságban foglalkozó szakirodalom hiányában — egyelőre csupán annyit mondhatunk, hogy ezek a helyek a településhálózat jelentősebb pontjain, például kolostorral rendelkező helyeken, vásáros helyeken alakultak ki.7 8 69 ACP 198. - Helyesen azonosította Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. Bp. 1897. 451., tévesen a Decs határában található Szomfova nevű lelőhellyel feleltette meg Timár Gy.: Templomok i. m. 294. 10 Baranya megye földrajzi nevei I. Szerk. Pesti János. Pécs 1982. 548. 71 Ódor János Gábor közlése, 2003. jan. 14. 72 Koller, Josephus..: História episcopatus Quinqueecclesiarum I-VII. Posonii-Pesthini 1782-1812. Ш. 315. 73 К Németh András-Ódor János Gábor: Tolna megye vitatott fekvésű középkori kolostorainak azonosítása. Apor és Tői, Földvár és Iván. Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve 27. (2005) kézirat megjelenés alatt. 14 A két település középkori írásmódjára 1. K. Németh András-Odor János Gábor: Apor és Tői. Hol feküdtek Tolna megye középkori ágostonos kanonok-kolostorai? KÚT (Az ELTE ВТК Történelemtudományok Doktori Iskola kiadványa) 2. (2003: 2.) 30. 75 Szakály Ferenc: A szekszárdi apátság hiteleshelyi és oklevéladó működése 1526-ig. Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (1968) 30. - Az oklevél eredetije: DL 42 922. 76 A településekre és egyházaikra részletesen 1. K. Németh Andreis: A középkori Tolna megye templomai. Adattár. Kézirat 2005. 77 Timár György: Alsómocsolád és környéke a középkorban és a török hódoltság idején. In: Alsómocsolád. Községtörténeti monográfia I. Szerk. Füzes Miklós. Alsómocsolád 1998. 45. 78 Köszönjük Kubinyi Andrásnak, Feld Istvánnak és Jankovich B. Dénesnek a regölyi főesperesség topográfiájával kapcsolatos gondolatébresztő felvetéseiket, valamint Odor János Gábornak értékes megjegyzéseit.
