Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás - K. Németh András: A tolnai és a regölyi főesperesség. Régészeti és prozopográfiai adatok Tolna megye középkori egyházigazgatásának történetéhez 397
A TOLNAI ÉS A REGÖLYI FŐESPERESSÉG 409 3) A mindössze egyszer említett, a plébánia telkén álló épület vélhetőleg a jelenlegi római katolikus templom környékén kereshető.6 4 Funkciójára talán a középkori Tolna plébániatemplomának Szent István király titulusából következtethetünk. A patrocínium alapján behatárolható, hogy a plébániatemplomot legkorábban a 11. század végén, az államalapító király 1083. évi szentté avatása után építhették fel, ám ekkor már néhány évtizede bizonyosan állt az — általunk a Dunába mosott egyházzal azonosított, a 2) pont alatt elemzett — esperesi templom. Ezek alapján a későközépkorban említett plébániatemplom valószínűleg a 18. század elején mindössze egyszer említett templommal lehet azonos. Tolna területéről egyébként az egyetlen, honfoglalás- vagy kora Árpád-kori temetkezés éppen a római katolikus templom előtt került elő, bár, a mellékletek alapján, az államalapítás kora elé, a 10. század második felére keltezhető.6 5 Hosszas fejtegetésünk alapján a középkori egyházi topográfia szempontjából legfontosabb következtetésünk, hogy a középkori város vélhetőleg legjelentősebb temploma legfeljebb a víz alatti régészet módszereivel lenne kutatható. Az elmondottak természetesen igazak a föld-fa szerkezetű ispánsági várra is, amelynek 11. századi megléte egyébként a kérdéskört legutóbb áttekintő Bóna István szerint az írásos és a régészeti források alapján egyaránt kérdéses.6 6 Egyházszervezet A tolnai főesperesség határait a pápai tizedjegyzékek alapján szintén Kristó Gyula határozta meg: „A tolnai archidiaconatus északnyugati határpontja Tolnanémedi. Északi határvonala innen kiindulva a Simontornyától délre eső Rácegrespusztán (az egykori Egres plébánián), a Pálfa határában levő Cseténypusztán (a hajdani Checin—Chechen plébánián), Györkönyön, Németkéren át Dunafoldvárig halad. Keleti határa a Dunafóldvár-Bölcske-Paks vonalon szorosan, a Paks-Tolna-Ocsény-Bátaszék (akkori nevén Cykador) vonalon tízhúsz km-es távolságból követi a Duna folyását (bár Ocsénytől keletre Ozsákpusztánál, a hajdani Azaag plébániánál újra közel kerül a határ a Dunához). Délen Bátaszék, Mecseknádasd, a mai Komlóba olvadt Mecsekjánosi, nyugaton pedig Kisvaszar, Mágocs, Döbrököz, Dúzs, Miszla és Tolnanémedi a szélső plébániák."6 7 A tolnai főesperességen belüli alesperesi hálózatról a regölyihez képest több adatunk van, összesen hat alesperességet ismerünk. A pápai tizedjegyzék 1333-ban Szentmáriafalva papját mondja tolnai alesperesnek.6 8 Bonyhád 1733. évi egyházlátogatási jegyzőkönyve szerint a Szent Máriának mondott település 64 1996-ban a r. k. templom közelében fekvő Szekszárdi u. 6. sz. ház udvarában csontvázak kerültek elő, amelyekről a helyszínelést végző Ódor János Gábor feltételezte, hogy talán a középkori plébániatemplom temetőjéhez tartozhattak (WMMM Rég. Ad. 546-96.). r'5 Odor János Gábor: Honfoglalás- és kora Árpád-kori soros temetők sírleleteinek katasztere Tolna megyében. Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve 21. (1999) 164. 66 Bóna István: Az Árpádok korai várairól. 11-12. századi ispáni várak és határvárak. Debrecen 1995. 44. 67 Kristó Gy.: A vármegyék kialakulása i. m. 285-286. 68 Monumenta Vaticana 1/1. 262.
