Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás - K. Németh András: A tolnai és a regölyi főesperesség. Régészeti és prozopográfiai adatok Tolna megye középkori egyházigazgatásának történetéhez 397
408 FEDELES TAMÁS - К. NÉMETH ANDRÁS tett.5 9 A közelben állt középkori épületekre is utal néhány szórványos régészeti adat. Rómer Flóris 1864. évi gyűjtőútja során egy gótikus faragott kő profilját vázolta fel Tolnán „az új postaház előtt",6 0 Ódor János Gábor pedig 1996-ban egy 15. századi, gótikus kőborda-töredéket szállított a szekszárdi múzeumba, amely 1991 körül került elő a Fürdőház utca 12. számú telekről.6 1 A két lelőhely környéke a középkori város nyugati szélét jelölheti, mert ettől nyugatra, a mai Tolna belterülete alatt nem ismertek középkori emlékek.6 2 A fentiek alapján véleményünk szerint könnyen belátható, hogy: 1) a tolnai Duna-ágban található objektumok korára vonatkozóan egyértelmű adataink kizárólag a középkori eredet mellett szólnak; 2) a középkori Tolna város jelentős részének maradványait a Duna folyam medre rejti magában egyrészt a térképekből kikövetkeztethető településszerkezeti sajátosságok, másrészt a parton — azaz az elpusztult település valamelyest megmaradt nyugati sávjában — a 19. század második felétől talált régészeti leletek (nem utolsó sorban faragott kövek) alapján; 3) a középkori Tolna igen nagy valószínűség szerint a római Alta Ripa helyén (illetve rá) és részben anyagából alakult ki és épült fel, bár erre jelenleg semmiféle konkrét bizonyítékunk nincs.63 Hátra lenne még annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy a fentiekben említett, a Dunába omlott középkori templom plébániatemplom vagy esperesi egyház volt-e. A török kori palánkvárra és a benne álló templomra vonatkozó, többször említett 1608-as és 1686-os adat alapján feltételezhetjük, hogy — mivel a tolnai Árpád-kori ispánsági vár helye nem ismert, ám bizonyosan Tolna közép- és törökkori magjában, egyben vélhetőleg a török erődítmény helyén (a hagyomány szerint a Selyemgyár környékén) állt — a Duna nemcsak ezt a templomot, de az Árpád-kori földvárat is elpusztíthatta az idők során (ha ennek valószínűsíthető méretei ennek ellent is mondanak). Mivel tehát egy középkori templomot a folyó pusztított el és az ispánsági vár talán ugyancsak a víz romboló hatásának esett áldozatul, az egyház egykor talán az erődítésben vagy annak közelében, szélén fekhetett. Ha ez igaz, akkor méltán tarthatjuk Tolna korai keresztelő-egyházának, amely később főesperesi templom lett, majd a későközépkorban átalakítva akár plébániatemplomként is használhatták (az 1722-es vizitációban említett kápolnák és sekrestye legalábbis erre utalhat). 59 Szilágyi Mihály. Régészeti leletek és leletmentések híre a szekszárdi újságokban (1897-1910). Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (1979-1980) [1981] 422. - A néhány évtizede végzett dűlőnévgyűjtés adatközlői szerint — akik nyilvánvalóan régi helyi hagyományt közvetítettek — a Selyemgyárnál állt a régi tolnai vár és a városháza is, 1. Földrajzi nevek i. m. 437. 60 Rómer Flóris jegyzőkönyvei. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Könyvtára, Bp. XIX. 114. 61 Odor János Gábor szíves szóbeli közlése. 62 A faragványok közvetlen közelségében más jellegű közép- és török kori leletek is kerültek elő korábban: a postaépület előtt 1958-ban középkori cserepeket valamint csontokat találtak (Wosinsky Mór Megyei Múzeum Régészeti Adattára [a továbbiakban: WMMM Rég. Ad.] 338-87.). A Fürdőház utca déli végénél 1963-ban Mészáros Gyula 16-17. századi hulladékgödröt figyelt meg (WMMM Rég. Ad. 203-75.). 63 Újabban felmerült, hogy Alta Ripa nem is Tolnán keresendő, hanem a bölcskei ellenerőddel azonos (Soproni Sándor: A bölcskei késő római ellenerőd. Communicationes Archaeologici Hungáriáé 1990. 139-140., Szabó G.: Bölcske i. m. 122-123.), míg Visy Zsolt újabban a Faddal való azonosítást vetette fel (Visy Zs. \ Limesszakasz i. m. 249-250.).
