Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás - K. Németh András: A tolnai és a regölyi főesperesség. Régészeti és prozopográfiai adatok Tolna megye középkori egyházigazgatásának történetéhez 397
A TOLNAI ÉS A REGÖLYI FŐESPERESSÉG 407 II. Következtetések 1) A török kori forrásokban említett Szent Bertalan-kápolna azzal a rommal lehet azonos, amelyet a 18. század elején néhány évtized alatt háromszor is említenek. Kápolna voltára elsősorban városon kívüli fekvése utal (bár nem tudjuk, hogy a 18. századi, illetve a középkori település mennyiben fedte egymást).5 4 2) A 18. század eleji Tolna keleti szélén, periférikus helyen álló, a Duna által elpusztított egyház egykor a középkori Tolna város központi részén állhatott („kastélyban" fekvőnek mondják 1608-ban és a váron belül tüntetik fel 1686-ban). Azt, hogy a közép- és törökkori várost a Duna részben elmosta, nemcsak írott, hanem térképészeti adatok is alátámasztják. Tolna 18-19. századi térképeit vizsgálva szembetűnő a település útjainak és beépítésének szervetlensége, esetleges szerkezete. Az 1663. évi Ottendorf-féle vázlatrajz, valamint az 1783. évi katonai felmérés összevetéséből Cifka Anna azt a következtetést vonta le, hogy e két időpont között a város területének csaknem a fele került a Duna medrébe.5 5 Ehhez hozzátehetjük még, hogy az 1686-os metszeten szereplő kisebb templomrommal megfeleltethető, nemrég ásatással is kutatott Szent Bertalan kápolna ma közvetlenül a Duna partján fekszik, míg a metszeten tőle keletre, a folyam felé még házak láthatók.5 6 Bár Visy Zsolt szerint ilyen léptékű pusztulás emléke nem mehetett volna veszendőbe,5 7 a megadott időszakaszba pontosan beleillenek a forrásaink által említett 1720-1730-as évek is. 18. század közepi tanúvallomások is megerősítik, hogy a Duna medre már a török korban nyugat felé tolódott, jelentős területeket rabolva el Tolna város területéből.5 8 A hosszasan idézett leírásokban szereplő környéken, Tolna keleti szélén régészeti leletek előkerüléséről is tudunk: a Selyemgyár 1898-as építésekor napvilágra jött középkori kályhacsempék mellett vélhetőleg hasonló korú vaseszközök, fegyverek és embercsontok is előbukkantak, míg az ugyancsak itt talált „bronz urna" és a két bronz gyertyatartó leginkább török kori eredetű lehe-54 A kézirat lezárása előtti hetekben került sor a Selyemgyár területén egy szinte az alapjáig elpusztított, vélhetőleg sokszögzáródású szentéllyel ellátott templom és a körülötte fekvő 17-18. századi temetőrészlet leletmentésére. A feltárás egyik vezetője, Ódor János Gábor szerint a 16. század közepétől említett Szent Bertalan kápolna maradványai kerültek elő. Amennyiben ez így van, akkor megerősítést nyer, hogy a középkori város jó részét a Duna pusztította el, hiszen a kápolna — amelyet a 18 század eleji források Tolna nyugati részé fekvőnek mondanak — ma a város egyik legkeletibb pontján, a Tolnai-Duna partján fekszik. 55 Cifka Anna: A szekszárdi településcsoport általános rendezési tervének településtörténeti tanulmányábóL Műemlékvédelem 26. (1982: 3.) 173-174. 56 Vö. Gaál A. : Felszabadító hadjárat i. m. 155. (23. sz. kép) 67 Visy Zs.: Ripa i. m. 92. 68 Bárth J.: Vallomások i. m. 47. — A tolnai Dunának a 19. század közepén elvégzett átvágásáig a folyam a század első felében még mindig gyakran mosott el egész házsorokat, 1. Glósz József: A feudalizmus válsága és a polgári átalakulás időszaka 1790-1867. In: Tolna története i. m. 278-279. Ilyesmire korábbról is van példa: a közeli Fadd határában is a Duna mosta el a limes-út egy szakaszát, 1. Czöuek Attila: Topográfiai adatok a limes Fadd menti szakaszához. Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve 21. (1999) 135. (különösen a 40. sz. jegyz.).
