Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás - K. Németh András: A tolnai és a regölyi főesperesség. Régészeti és prozopográfiai adatok Tolna megye középkori egyházigazgatásának történetéhez 397
406 FEDELES TAMÁS - К. NÉMETH ANDRÁS vizitáció említést tesz a plébánia telkén álló régi kőegyházról, valamint a mezővároson kívül két másik régi, romos templomról, amelyek közül az egyik a Duna partján feküdt; utóbbinak bejárata nyugaton nyílt, felette torony emelkedett, a hajóhoz mindkét oldalon kápolnák csatlakoztak és sekrestyével is megtoldották.4 7 Kétségtelenül erről az épületről emlékezik meg az az 1725. január 30-án kelt megyei közgyűlési jegyzőkönyv is, amelyben Nesselrode pécsi püspök és tolnai főispán megbízottja nevében tiltakozik a miatt, hogy Tolna birtokosai, a két Wallis gróf és a helyi lakosok „a tolnai egykori pompás templomot, mely a Duna partján volt felépítve, könnyű munkával a Duna áradásától meg nem őrizték, a Dunába vízbe omlani és inkább a víznek, mint keresztény használatra engedték, holott könnyű munkával a templomot megmenthették volna vagy legalább a köveket a templom újraépítésére biztosabb helyre vihették volna", egyúttal kéri, hogy a vármegye a grófokat és lakosokat kötelezze arra, hogy építsék fel a templomot vagy fizessék meg értékét.48 Az 1733. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv is említi, hogy a város keleti részén régi, nagyszerű templom romjai láthatóak, amelyet a Duna áradása pusztított el, de a tornya még fennáll.4 9 Végül 1746-ban a pécsi püspök megtiltott minden építkezést a Duna miatt pusztulásra ítélt templomon.5 0 Úgy véljük, az idézetek fényében immár nem vitatható, hogy hiteles adatok alapján a folyam által elmosott régészeti korú objektumok közül mindössze egyetlen — mellesleg egyértelműen középkori — épület azonosítható, mégha ez esetleg rendelkezhetett is római előzményekkel. Innentől kezdve már csak másodlagos tudósítások állnak rendelkezésünkre a romokról: Bél Mátyás, Timon Sámuel, Moldoványi József, Fényes Elek, Wosinsky Mór, Pécsy József prépost, végül pedig az 1891-es Wosinsky-féle régészeti kérdőív tolnai kitöltői, nemrég pedig a helyi dűlőnévgyűjtők egyaránt megemlékeztek róla, hogy a Duna medrében Tolnánál régi épületmaradványok rejtőznek.5 1 3) A harmadik templomot írásban csak az 1722. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv örökítette meg; e szerint a plébánia telkén egy régi kőtemplom állt.52 Vélhetőleg azonosítható azzal a tető nélküli templomrommal, amelyet az 1686-os metszet a tolnai palánktól délnyugatra tüntet fel.5 3 47 Uo. 722. - T. Mérey Klára szerint mindkét régi templom a Duna partján feküdt, 1. T. Mérey Klára: Újjáépítés és konszolidáció 1711-1790. In: Tolna története i. m. 189.; Uő: Tolna városának betelepülése a 18. században. In: Uő: Rendhagyó válogatás egy életműből. Szerk. Dobos Gyula. (Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9.) Szekszárd 2000. 352. 48 Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára IV/1. Közgyűlési iratok 10.367. (Az iratra eredetileg Kovách Aladár hagyatékában bukkantunk, 1. TMÖL XTV/7. 455. lap.) 49 ACP 225. 50 Fricsy Ádám: Tolnai barátok 100 éve (1688-1788). Kézirat. TMÖL Könyvtár 1970/4. 30. (Pécsi Püspöki Levéltár, Miss. 46/1746. Az eredeti irat lappang.) Az épületet 1756-ban bontották le, anyagát pedig a város nyugati részén épülő új kolostorépülethez használták fel, amely 1844. évi leégésig létezett. 51 BÉL 1979, 345; VISY 1999, 248; VISY 2000, 91. 649. jegyzet; MOLDOVÁNYI 1824, 50; FÉNYES 1984, 307; K. NÉMETH 2005a, 141; WOSINSKY 1896, II. 656; PÉCSY 1896, 7; TMFN 1981, 437. Ld. még: GERECZE 1906, 899. 52 Brüsztle, J. : Recensio i. m. 721. 53 Gaál A: i. m. Felszabadító hadjárat 155. (23. sz. kép.)
