Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás - K. Németh András: A tolnai és a regölyi főesperesség. Régészeti és prozopográfiai adatok Tolna megye középkori egyházigazgatásának történetéhez 397
A TOLNAI ÉS A REGÖLYI FŐESPERESSÉG 405 lyam számlájára a középkori Tolna „nyomtalan" eltüntetését,3 9 pedig nehéz megmagyarázni, hogy a város jelenlegi területén miért nem ismertek jelentősebb középkori (és ezzel együtt római) emlékek.4 0 A kérdéskört 20 évvel ezelőtt Gaál Attila röviden érintette,4 1 majd újabban Visy Zsolt gyűjtött össze róla több adatot,4 2 ennek ellenére azonban érdemes ezúttal időrendi sorrendben és részletesen áttekinteni ismereteinket, immár a teljességre törekvő adatgyűjtés igényével. Elsőként a már idézett 1608-as leírást említhetjük, amely szerint Tolna akkortájt „csupán egy rossz kastély, benne egy puszta templommal".4 3 Az 1686-os ' metszet a tolnai váron belül kereszthajós, félköríves szentélyzáródású, tető nélküli templomot ábrázol. A középkori városmagot és a török palánkot — benne természetesen a fenti templommal — a képsorozatot elemző Gaál Attila a Tolna északi szélénél emelkedő területre, a selyemgyár helyére helyezte.4 4 Bár a Duna-parti épületmaradványra talán már néhány, a 17-18. század fordulóján kelt feljegyzés is vonatkoztatható,4 5 a középkori egyháztörténet szempontjából legfontosabb forrásaink az 1718 és 1733 közti időből maradtak fenn. Egy 1718. évi adat szerint Tolna birtokosa, Wallis Olivér gróf engedélyt kért Nesselrode püspöktől, hogy a Duna által már majdnem elnyelt régi templomot lebonthassa és anyagát új templom építéséhez használhassa fel.46 Az 1722. évi 39 A kérdésre többnyire a várakkal foglalkozó szakirodalom tért ki röviden, 1. pl. Németh Péter: Az I. István-kori ispáni központok kutatásának eredményei és feladatai. In: Középkori régészetünk i.m. 106. („beépített területen fekhet"). Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457 I—II. (História Könyvtár. Kronológiák, adattárak 5.) Bp. 1996. I. 445. („a Duna mellett állhatott, pontos helye nem ismert"). 40 A parton talált kőemlékek alapján Szabó Géza is a romok középkori eredetét valószínűsítette, ugyanitt tért ki Tolna római emlékeinek teljes hiányára is, 1. Szabó Géza: A „bölcskei sziklák" és a magyarországi víz alatti régészet kutatások kezdetei. In: Múlt és jelen Bölcskén. Régészeti, történeti, természettudományi és néprajzi kutatások, tanulmányok a falu életéből. Szerk. Szabó Géza. (Bölcskei Tanulmányok 1.) Bölcske 1994. 122-123. 41 Gaál A. : Felszabadító hadjárat i. m. 139. Szerinte Wosinsky a romokat rómainak tartotta. 42 Visy Zs. : Limesszakasz i. m. 248-249. 43 Szakály F.: A mohácsi csatától ... i. m. 153. 44 Gaál A.: Felszabadító hadjárat i. m. 138-139., 155. (23. sz. kép). Elemzése szerint valószínű, hogy a rajzon feltüntetett templom szentélyéből dzsámit alakítottak ki és talán a hadiszertár is benne működhetett. A hadiszertárra Gaál Attila Evlia Cselebi jó 20 évvel korábbi, 1664. évi leírása alapján gyanakodhatott, amely Tolna palánkjának megörökítésekor Szulejmán kán dzsámijáról emlékezett meg, a vár közepén pedig egy négyszögű, kőépítésű, magas tornyot írt le, amelyben néhány ágyút helyeztek el, 1. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664, 1664-1666. Fordította és jegyzetekkel kísérte Karácson Imre. (Török-magyarkori történelmi emlékek. II. osztály: írók.) Bp. 1904. 207. 45 Tolna 1692. évi összeírása egy, néhány éven belül a pusztulás sorsára jutó, nagyobb, romos templomról emlékezik meg. Egy 18. század eleji német nyelvű leírás szintén egy nagy, romos templomot említ, 1. Urbaria et Conscriptiones. 4. füzet. Abos-Zsadány (39-50. Fasciculus). Művészettörténeti adatok. Szerk. Sárkány Ilona. (Az MTA Művészettörténeti Kutató Csoportjának forráskiadványai 11.) Bp. 1975. 197. Egy 1703. évi adat szerint a tolnai ferencesek egy romba dőlt, nagy templom mellett telepedtek meg, 1. Fricsy Ádám: Kettős vallásváltoztatás Tolnán. Kézirat. TMÖL Könyvtár 1971/14. 18. (Urbaria et Conscriptiones Fasc. 60. Nr. 80.). Bár a források a templomok helyéről nem szolgáltatnak támpontot, bizonyosan ugyanazon — valószínűleg a később a Dunába szakadt — épületre vonatkoznak. 46 Brüsztle, J. : Recensio i. m. 721.
