Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás - K. Németh András: A tolnai és a regölyi főesperesség. Régészeti és prozopográfiai adatok Tolna megye középkori egyházigazgatásának történetéhez 397
404 FEDELES TAMÁS - К. NÉMETH ANDRÁS I. Egyházakra vonatkozó újkori adatok 1) 1608-ban egy császári követ a tolnai „kastély" előtt fekvő falu kapcsán ezt írta: „Van papjuk és egy rossz régi kápolnájuk, egyetlen ablak és fedélszék nélkül, hasonlóképp [ágakkal és sárral] fedve."3 1 A visszafoglaló sereg útját megörökítő 1686. évi metszetsorozat a tolnai palánkvártól délre kisebb templomot tüntet fel, amely azonosítható a kápolnával.3 2 1720-ban a Tolnáról Szekszárd vezető út bal oldalán említenek egy romos templomot,3 3 1722-ben pedig azt írják a vizitátorok, hogy a mezővároson kívül, tőle nyugatra, Szekszárd felé, a királyi út mellett fekszik a 30 lépés hosszú és 12 lépés széles téglaegyház.3 4 Az 1733. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Tolna nyugati részén szilárd anyagú templom állt, körülötte temetővel, amelynek anyagát a város közepén fekvő templom építéséhez használják fel.3 5 Ha hihetünk Pécsy József tolnai prépost 19. század végi adatának, akkor e század közepén „a város nyugati részén [!] a derék-út mellett" még látszottak az — általa zárdának mondott — épület maradványai, amelynek anyagát szerinte a szomszédos települések lakói hordták el.3 6 2) A második templom kérdéséről kisebb könyvtárnyi szakirodalom áll rendelkezésünkre. „... hogy azok a középkori Tolna- vagy a római városból maradtak-e fenn, azt ma már senki sem tudja" - jegyezte meg Wosinsky Mór 1896-ban azokról a „romfalakról", amelyeket gyermekkorában szülővárosa, Tolna északkeleti részén alacsony vízálláskor még maga is látott.3 7 Szavait azért választottuk kiindulópontul, mert kiválóan rávilágít a megyének nevet adó település középkori topográfiájának legfontosabb kérdésére. Számos adat bizonyítja ugyanis, hogy a tolnai Duna-meder régi épületmaradványokat rejt, amelyeket a — főleg a római korral foglalkozó — kutatás egy része római eredetűnek tart,3 8 míg a középkorra vonatkozó szakirodalom gyakran túlzott óvatossággal írja a fo-31 Szakály F: A mohácsi csatától ... i. m. 153. 32 Gaál A.: i. m. Felszabadító hadjárat 155. (23. sz. kép.) 33 Documenta Artis Paulinorum. A magyar rendtartomány kolostorai. 2. füzet. N-Sz. Gyűjtötte Gyéressy Béla. (Az MTA Művészettörténeti Kutató Csoportjának forráskiadványai 13.) Bp. 1976. 277., vö. Gerecze Péter: A műemlékek helyrajzi irodalma. (Magyarország műemlékei 2.) Bp. 1906. 899. 34 Briisztle, J.: Recensio i. m. 723. 35 Uo. 723-724.; Acta Cassae Parochorum. Egyházmegyék szerint besorolt iratok. 4. füzet. Nagyváradi, munkácsi, besztercebányai, nyitrai, pécsi, rozsnyói, szombathelyi és szepesi egyházmegye 1733-1799. Művészettörténeti adatok. Szerk. Henszlmann Lilla. (Az MTA Művészettörténeti Kutató Csoportjának forráskiadványai 9.) Bp. 1973. (a továbbiakban: ACP) 225. A templomot a pálosok rendjük tulajdonának tartották, vö.. 33. sz. jegyz. 36 Pécsy József: Emlék-lapok Tolna mezőváros múltjából és jelenéből. Bp. 1896. 8. 31 Wosinsky Mór. Tolna vármegye története az őskortól a honfoglalásig II. Bp. 1896. 656. 38 Kovács Péter szerint a romok valószínűleg római eredetűek, amelyekre esetleg ráépülhetett a török palánk, 1. Kovács Péter: Vicus és castellum kapcsolata az alsó-pannoniai limes mentén. (Studii Classica Universitatis Catholicae de Petro Pázmány Nominatae Series Historica 1.) Piliscsaba 1999. 44. (Tolna római kori emlékeinek felsorolásával). Visy Zsolt számos adat felsorolása után a kizárólagos római eredet mellett foglalt állást — „mivel nincs adatunk arról, hogy a Tolna bármilyen jelentősebb kőépületét a Duna elmosta volna" —, 1. Visy Zsolt: Újabb adatok a limes Paks és Tolna közötti szakaszának kutatásában. Limes út Lussonium-Alta Ripa In: Pannóniai kutatások. A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai (Bölcske, 1998. október 7.). Szerk. Gaál Attila. Szekszárd 1999. 248-249. és Visy Zsolt: A Ripa Pannonica Magyarországon. Bp. 2000. 91-92.
