Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A városi elit Nyíregyházán a 20. század első felében 25
A VÁROSI ELIT NYÍREGYHÁZÁN A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN 33 3. táblázat. A képviselőtestületi közgyűlések száma1 6 1900 1906 1912 1918 1924 1930 1935 1940 1943/44 Rendes 14 13 12 11 10 12 4 6 8 Rendkívüli 20 10 7 3 2 1 6 1 0 Tisztújító 1 1 1 3 0 1 3 0 0 Egyéb 0 0 0 1 1 1 0 1 1 Összesen 35 24 20 18 13 15 13 8 9 A képviselőtestületi közgyűléseken egy-egy alkalommal a városatyáknak a töredéke vett csak részt. Egy, a helyi közéletet ostorozó publicista meg is jegyezte a század elején, hogy „a városi képviselőtestület tagjai rettenetes nagy ambícióval törekesznek ugyan arra, hogy ennek a testületnek tagjaiul megválasztassanak, de kötelességüket még annyira sem teljesítik, hogy a képviselet közgyűlésein megjelenjenek".1 7 A század elején átlagosan 50-60, az 1910-1920-as években 70-80 fős közgyűléseket tartottak, de arra is volt példa, hogy tanácskozásokon mindössze két-három tucat képviselő vett részt. Ugyanakkor az első világháború végétől már ritka volt az olyan közgyűlés, amelyen negyven főnél kevesebben jelentek volna meg. Az 1930-as években átlagosan 60, az 1940-es években hozzávetőlegesen 40 fő jelent meg egy közgyűlésen, ekkor már legkevesebb 30 képviselő mindig részt vett egy-egy tanácskozáson. A képviselőtestület létszámához viszonyítva a század elején egy közgyűlésen a tagságnak átlag az egynegyede vett részt, az 1910-es évek végétől ez az arány már megközelítette az egyharmadot. Az 1929-es reform által lecsökkentett létszámú testület aktivitása tovább nőtt, az 1930-as években a tagság több mint 40%-a, sőt 1935-ben majdnem a fele megjelent egy-egy testületi ülésen, ám a korszak végére a részvétel az 1920-as évek szintjére csökkent. A megjelenési hajlandóság a jelek szerint függött a testületi ülések számától: a század elején sok közgyűlést tartottak évente, ezek mindegyikén egy aktív kereső nem is vehetett részt. A közgyűlések számának csökkenésével párhuzamosan aztán az egyes közgyűléseken megjelent képviselőtestületi tagok száma — legalábbis az 1930-as évek közepéig — folyamatosan nőtt. A képviselőtestület egy részének érdektelenségét a század elején sokan a városatyák nagy számával magyarázták, mivel a több száz fős testületben a képviselők kevésbé lehettek tudatában saját, egyéni felelősségüknek.1 8 Nyíregyházán a testület létszámának 1929-es csökkentése után a városatyák számához viszonyítva valóban megnőtt a közgyűlésen megjelentek száma, ám az 1940-es években a képviselők aktivitása újra lecsökkent. 16 Mivel 1944-ben csak egyetlen közgyűlést tartottak, a pontosabb összevethetőség érdekében bevontam a vizsgálatba az 1943. évi adatokat is. 17 Nyírvidék, 1901. nov. 10. 2. 18 Harrer Ferenc: A városi törvény. Városi Szemle, 1912. 1-2. sz. 31.
