Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A városi elit Nyíregyházán a 20. század első felében 25
34 TAKÁCS TIBOR 4. táblázat. A közgyűléseken résztvevők száma éves átlagban 1900 1906 1912 1918 1924 1930 1935 1940 1943/44 Választott 31 26 32 45 35 25 27 21 17 Virilis 13 10 11 23 22 15 19 8 8 Megbízott 2 2 3 6 3 1 3 2 3 Hivatalból 11 10 10 8 14 14 16 15 11 Összesen 57 48 56 82 74 55 65 46 39 A képviselőtestület létszáma 212 219 219 219 217 132 133 133 133 A nyári időszakban általában kevésbé voltak látogatottak az ülések, mint egyébként. Egy 1914-es tudósításban olvashatjuk: „A cirádás, nagy közgyűlési teremben huszonkét városatya jött össze tegnap, hogy végigunatkozza az úgynevezett nyári közgyűlést, melyet azért tart meg a képviselőtestület, mert ez szabály és törvény."1 9 A nyári ülések különösen alacsony látogatottsága egyrészt annak tudható be, hogy a gazdaképviselők a földjeiken időszerű munkákkal voltak elfoglalva, így többségük távolmaradt a tanácskozásoktól.2 0 Am az üres padsorokra ez csak félig-meddig nyújt magyarázatot, ugyanis a jó idő a városban lakó polgárokat is távol tartotta a közgyűlésektől, 1920-ban például „a rekkenő hőségre való tekintettel, amelynek következtében a közgyűlés látogatottsága is rendkívül csekély", augusztusban nem is tartottak képviseleti közgyűlést.21 Máskor éppen ellenkezőleg, az „egész nap sűrűen szitáló hűs permeteg eső" tartotta vissza „a közügyek iránt itt-ott érdeklődő városatyákat" a tanácsteremtől, legalábbis a képviselők érdektelensége felett ironizáló újságíró szerint.2 2 A nyári szabadságolások is megtették a hatásukat. „A fürdőzés idénye nagyon meglátszódott a 26-án hozott július havi városi közgyűlésen. Bár nagyobb fontosságú ügyek kerültek végleges döntés alá, alig tudtunk volna 30-nál több városatyát összeszámlálni" — írta a Szabolcs című lap tudósítója 1912-ben.2 3 Ezt az állapotot később legalizálták is: 1926 júliusában a polgármester már azt indítványozta, „hogy régi szokáshoz híven adjon a közgyűlés felhatalmazást a város polgármesterének, hogy augusztus hóban a szabályrendeletileg előírt rendes közgyűlést ne hívja össze. Ebben az időben úgy a képviselőtestület tagjai, mint a városi tisztviselők üdülési szabadságukat veszik igénybe, s így a közgyűlés megtartásánál nem volna meg az a nyilvánosság, amely a város ügyinek tárgyalásánál szükséges és kívánatos." A testület természetesen megadta a felhatalmazást.24 19 Szabolcsi Hírlap, 1914. júl. 1. 4. 20 Mikecz József képviselőtestületi tag 1898-ban azt kérte, hogy a színházépület megvételéről szóló döntést halasszák az aratás utánra, „amikor a gazdaközönség teljes számban jelen lehet az ülésen". Indítványát nem fogadták el. L. Szabolcsi Hírlap, 1898. jún. 30. 2. 21 SZSZBL V B. 181. 46. köt. Kgy. 298/1920. 22 Szabolcsi Hírlap, 1914. máj. 16. 1. 23 Szabolcs, 1912. júl. 29. 3. 24 SZSZBL V B. 181. 56. köt. Kgy. 603/1926.
