Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás - K. Németh András: A tolnai és a regölyi főesperesség. Régészeti és prozopográfiai adatok Tolna megye középkori egyházigazgatásának történetéhez 397
398 FEDELES TAMÁS - К. NÉMETH ANDRÁS tárt templom körül szórványként előkerült, all. század közepétől használt, bordázott S-végű hajkarika valamint három, a kora Árpád-kor (esetünkben túl tág) időszakára keltezett kemence támogathatja.5 Az esetleges várispánság alapjául szolgáló folderődítmény tehát rendelkezésre állt a középkori Regölyben. így válik érthetőbbé, hogy Horváth J. Gyula személyében akadt kutató, aki feltételezte egy — elképzelése szerint különböző törzsek, néptöredékek Géza fejedelem által letelepített katonai elemeit összefogó — Regöly központú ispánság létezését, amelynek célja Koppány somogyi birtokainak keletről történő lezárása, ellenőrzése lett volna. A regölyi főesperességet a már létező regölyi ispánság területén kialakult egyházigazgatási központként értelmezte, amely — nézete szerint — később, a regölyi ispánság megszűnése után is fennmaradt volna.6 Timár György ezzel szemben úgy foglalt állást, hogy egy rekonstruált „Regöly vármegye" létezése semmi esetre sem bizonyítható.7 Észrevétele szerint a regölyi főesperesség kiterjedése egybeesik azzal a területtel, amelyet Györffy György Koppány — Somogy megszerzése előtt birtokolt — első szállásterületének, hercegi uradalmának tart.8 Györffy nézetét, amely szerint Géza fejedelem saját megkeresztelkedésekor a gyermek Koppányt is megkereszteltette, Timár György is elfogadta, a fiatal Koppány számára Géza által kijelölt, templommal is rendelkező központot pedig Regölybe helyezte. Meglátása szerint Koppány lázadásának leverése után azért válhatott Regöly főesperesi székhellyé, mert csupán a meglévő keresztény parochia felújítására volt szükség az itteni egyházszervezéshez.9 Kristó Gyula a várral is rendelkező, a megyének is nevet adó főesperesség mellett a megye területén többedmagukkal osztozó főesperesi központokat elemezve rámutatott, hogy ezek a világi-területi igazgatási önállósodás, az önálló várispánsági fejlődés különböző fokára jutott központok.1 0 Álláspontja szerint a Szent István korában alapított Tolna megye keletkezését „néhány évtized (vagy legfeljebb egy-másfél évszázad) múltán követhette a megye nyugati részén egy másik, Regöly központú világi központ kialakulása, amely azonban nem vált idővel önálló vármegyévé".1 1 Az egy-5 Havassy Péter-Vizi Márta: Árpád-kori templom maradványai Regölyben. In: „Quasi liber et pictura" Tanulmányok Kubinyi András hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kovács Gyöngyi. Bp. 2004. 228., 229. (21. sz. ábra 1-2.); Jerem Erzsébet: Regöly. Régészeti Füzetek. Series I. Nr. 25. (1972) 18-19. A datálás cserépbogrács-töredékeken és hullámvonaldíszes kerámián alapul. 6 Horváth J. Gyula: A pécsi egyházmegye kezdetei. In: Tanulmányok a pécsi egyházmegye történetéből I. Szerk. Fricsy Ádám. Pécs 1993. 65. — Ezt a megállapítást nem mondja ki, csak utal rá: „Ennek az akciónak egyházmegyénkben két olyan szervezeti nyoma maradt, amelyek egyházi fogalomként vészelték át a történelem feledtető századait. E két nyom még a pápai tizedszedések idején (1332-35) is élő egyházi közigazgatási elnevezés volt, a regölyi és a székesegyházi főesperesség." (uo.) 7 Timár György: A középkor az írásos források alapján. In: Sásd. Szerk. Füzes Miklós. Sásd 1982. 105. 8 A két terület térképes összevetését 1. Timár Gy.: Sásd i. m. 103. 9 Timár Gy.: Szent István és a pécsi püspökség i. m. 40. —Vass Előd Györffy és Timár nézeteit elfogadva vélhette úgy, hogy Regölyben épülhetett Tolna megye egyik legelső temploma, „Szár Szerind vezér halála után; az ifjú Koppány vezér tartózkodási helyét is itt jelölhették ki, s innen kerülhetett Somogyvárra", 1. Vass Előd: Szekszárd a város alapításától a török kiveréséig. In: Szekszárd város történeti monográfiája I. Szerk. K. Balog János. Szekszárd 1989. 41. 10 Kristó Gy. : A vármegyék kialakulása i. m. 232. 11 Uo. 288.
