Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás - K. Németh András: A tolnai és a regölyi főesperesség. Régészeti és prozopográfiai adatok Tolna megye középkori egyházigazgatásának történetéhez 397

A TOLNAI ÉS A REGÖLYI FŐESPERESSÉG 399 kor talán elindult, de ma már kimutathatatlan okból félbemaradt fejlődésre a főesperes Pécsre költözése után már csak a regölyi főesperesi cím utalt.1

2 Véleményéhez jól illeszkedik a pécsi egyházmegye 1009. évi alapítólevelében szereplő határpontokat vizsgáló Ortvay Tivadar azon következtetése, hogy a későbbi — a pápai tizedjegyzék alapján megismerhető területű — regölyi főesperesség 1009-ben még a veszprémi püspökség részét képezte, a pécsi egyházmegye határa viszont a 14. századra már átlépte nyugat felé a Kapóst. A regölyi főesperesség kialakulását már a 11. század első felében lehetségesnek tartotta.1

3 Összegezve az elmondottakat: a regölyi főesperesség a pécsi püspökség 1009. évi alapítása után, de bizonyosan jóval első, 1217-ből való, okleveles említése előtt alakult ki. Elfogadva Kristó Gyula nézetét Tolna megye Szent István-kori eredeztetéséről, a Regöly központú középszintű egyházi igazgatási egységnek legkorábban talán all. század közepén, legkésőbb pedig a 12. század második felében léteznie kellett. A pécsi egyházmegye alapító irata bizonyosan azért nem említ még főesperességeket, mert némi idő elteltére volt szükség a plébániarendszer kiépüléséhez és megerősödéséhez; ennek bekövetkeztéig a — valószínűleg Regölyben is létező — korai keresztelőegyház papja térítőtevékenységet folytathatott.14 Topográfia A középkori Regöly egyházi objektumairól mindössze egyetlen egykorú forrás tudósít: a pápai tizedjegyzék szerint a falu plébánosa, Lukács öt alkalommal teljesen átlagos, 5 és 15 báni dénár közötti összeggel adózott.1

5 A regölyi főesperesség topográfiájának vizsgálatába szerencsésen bevonható egy nemrég feltárt Árpád-kori templom. A sánc egyik legépebben maradt részén 1993 és 1995 között Vizi Márta egy 115-120 cm falvastagságú, 13,8 m 12

Uo. 232. - Elképzelhető, hogy Regöly egykori központi volta is szerepet játszhatott abban, hogy — igaz, jóval később — a vele szemben, a Kapós déli oldalán fekvő Csérnél faluban tartották hosszú ideig a megyei törvényszékeket. Erre legrészletesebben 1. Kammerer Ernő: Csernyéd. Szekszárd 1908. 13

Ortvay Tivadar: A pécsi egyházmegye alapítása és első határai. (Értekezések a történeti tudományok köréből XIV/8.) Bp. 1890. 49., 81. és a térképmelléklet. 14

Kristó Gy.\ A vármegyék kialakulása i. m. 216. - A főesperességek kialakulásával foglalkozó nézetekre, all. századi létezésük bizonyításával és a káptalanokba a 13. század elejéig történő beköltözés bemutatásával 1. uo. 214-219. Legújabban Koszta László foglalta össze röviden a főesperességekről szóló általános ismereteket. Kialakulásukat all. századik második felétől a 12. század végéig terjedő időre, a káptalanokba áramlás kezdetét pedig a 12-13. század fordulójára tette, 1. Koszta László: Dél-Magyarország egyházi topográfiája a középkorban. In: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk. Kollár Tibor. (Dél-Alföldi Évszázadok 13.) Szeged 2000. 50-51. A regölyi főesperesség védőszentje Sümegi József szerint Szent Adalbert volt, aki ebben a tényben a pécsváradi bencések hatását látta, 1. Sümegi József-. Adalékok Tolna megye egyházi intézményeinek középkori történetéhez. In: A bátaszéki II. Géza Gimnázium évkönyve az 1999/2000-es iskolai évről. Bátaszék 2000. 44. A szerző szóbeli közlése szerint az általam hiába keresett adat az 1981. évi pécsi egyházmegyei schematismusból való. 13

Monumenta Vaticana Históriám Regni Hungáriáé Illustrantia. Vatikáni magyar okirattár. 1/1-6., II/1-3. Bp. 1881-1909. (reprint: Bp. 2000 - a továbbiakban: Monumenta Vaticana) 1/1. 145., 262., 276., 298., 306., vö. Timár György-. Tolnavármegye templomos helyei. Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. (1999) 307.