Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás - K. Németh András: A tolnai és a regölyi főesperesség. Régészeti és prozopográfiai adatok Tolna megye középkori egyházigazgatásának történetéhez 397

Fedeles Tamás - К. Németh András A TOLNAI ÉS A REGÖLYI FŐESPERESSÉG Régészeti és prozopográfiai adatok Tolna megye középkori egyházigazgatásának történetéhez Dolgozatunk az 1009-ben alapított pécsi püspökséghez tartozó Tolna vármegye egyházi igazgatásának történetét tárgyalja, a megye területén kialakult két középszintű egyházi igazgatási egység, a tolnai és a regölyi főesperesség kialakulását, topográfiáját és vezetőinek életrajzát igyekszik megvilágítani. A regölyi főesperesség Egyházszervezés A középkori Tolna megye nyugati felén létrejött regölyi főesperesség kialakulásáról megoszlik a kérdéssel foglalkozók véleménye. A legnagyobb kérdés az, hogy volt-e Regölyben királyi várispánság, amelynek ispánja mellett a keresztény térítést vezető pap tevékenykedhetett volna. Györffy György alapvető munkáiban Regölyt ugyan vár nélküli főesperességi központként említette,1

de megjegyezte: „Figyelmet érdemel, hogy Aba Sámuel felmenőjéről, a Géza kortársának tekinthető Patáról egy olyan várat neveztek el, amely utóbb esperesség központjává vált, s ez lett a Géza építtette Váty várából is. Ezért a továbbiakban külön figyelmet kell szentelni az ispáni székhelyeknél kisebb váras esperességi központoknak".2 A régészeti kutatásban már régen ismert, hogy a Kapos és a Koppány folyók összefolyásánál fekvő Regöly község nagy kiterjedésű, későbronzkori - kora vaskori eredetű földvárra települt.3 Timár Györggyel és nyomán Kristó Gyulával egyetértve4

igen valószínűnek tartjuk a Györffy által felhozott párhuzamok alapján, hogy a sáncot (vagy inkább egy részét) államalapító elődeink is felhasználhatták. Feltételezésünket régészetileg a sáncon fel-1 Györffy György: Die Entstehung der ungarischen Burgorganisation. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungáriáé 28. (1976) 336. (97. sz. jegyz.); Györffy György. István király és műve. Bp. 1977. 2 Györffy Gy.\ István király i. m. 195. 3 A regölyi sánc alaprajzát már a 19. század végén közölték, 1. Römer, Florian Francois: Résultats généraux du mouvement archéologique en Hongrie avant la Ville session du Congres International d'Anthropologie et d'Archéologie préhistorique r Budapest 1876. Bp. 1878. 84. Fig. 16. Légifotója legújabban pl.: Miklós Zsuzsa: Légi régészeti kutatások 2003-ban. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2003. Szerk. Kisfaludi Júlia. Bp. 2004. 145., 11. sz. kép. 4 Timár György: Szent István és a pécsi püspökség. Baranyai Művelődés 1988: 3. 40. Ugyanez németül: Stephan der Heilige und das Pécser Episkopat. Specimina Nova Pars Prima (1988) 135-144.; Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Bp. 1988. 232., 287.