Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A városi elit Nyíregyházán a 20. század első felében 25
32 TAKÁCS TIBOR terrénumát jórészt kisajátítva, még a 20. század elején is biztosította hangsúlyos részvételét a városvezetésben. Hiába kompenzálta azonban a régi polgárság korlátozottabb gazdasági lehetőségeit nagyobb közéleti aktivitással, lassan ezt is meg kellett osztania az „idegenekkel". Ezt bizonyítja, hogy 1912-re a katolikusok, 1918-ra a reformátusok és az izraeliták is teret nyertek a választott képviseletben. A folyamatot élénk felekezeti súrlódások, összecsapások kísérték, ami elsősorban katolikus-protestáns antagonizmus formájában jelentkezett, míg a zsidóellenesség csak az első világháború végén, majd az 1930-as évek második felében ütötte fel a fejét. A zsidó polgárság ugyanis gazdasági pozíciói révén, virilisként nyert teret a vezetésben, ezen túlmenő ambíciókkal a jelek szerint (leszámítva az első világháború utolsó éveit) nem rendelkezett. Nem így a katolikusok, akik a század elején, majd az 1930-as évek vége felé fokozott közéleti, politikai aktivitást mutattak. Az evangélikus polgárság ezért úgy látta, hogy nem a zsidó, hanem sokkal inkább katolikus polgárság veszélyezteti társadalmi-közéleti pozícióit, és minden katolikus törekvésben a város hagyományos felekezeti békéjének megbontására tett kísérletet látott. A szembenállásban természetesen hagyományos vallási sérelmek is közrejátszottak, hiszen a protestáns testvéregyházhoz tartozó reformátusokkal szemben korántsem fejtettek ki ilyen ellenállást. Ebben persze megint csak közrejátszhatott, hogy a reformátusok is elsősorban a virilisek körében nyertek teret. A nyíregyházi képviselőtestület működése A városi képviselőtestület a közgyűléseken fejtette ki tevékenységét. A szervezeti szabályrendeletek értelmében — az 1886:XXII. tc. 56. §-a adta felhatalmazás alapján — Nyíregyháza város képviselőtestülete minden hónap harmadik péntekjén rendes közgyűlést tartott.1 5 Ennek megfelelően évente 12 rendes közgyűlésre került sor, az 1930-as évek elejétől azonban, noha a szabályrendelet ilyen irányú módosításának nincsen nyoma, már csak hat rendes ülést tartottak egy évben. A törvény lehetőséget biztosított rendkívüli közgyűlések tartására is: számuk a század elején meghaladta a rendes gyűlésekét, az 1910-es évek közepétől azonban évente már csak egy-két rendkívüli ülést tartottak. Jellegükben alapvetően különböztek az előzőektől a tisztújító, illetve az ünnepi és díszközgyűlések, ilyenekre évente legfeljebb egy-két alkalommal került sor. Mindent összeadva, Nyíregyházán a képviselőtestületi közgyűlések száma folyamatosan csökkent. A század elején a képviseleti közgyűléseken való megjelenés viszonylag nagy időbeli elfoglaltságot jelentett, hiszen átlagban minden tizedik napon foglalkoztak a város ügyeivel. A későbbiekben azonban a testületi üléseken való részvétel egyre kevesebb aktivitást, a vizsgált időszak végén évente alig több mint egy heti elfoglaltságot igényelt. 15 Nyíregyháza rendezett tanácsú város szervezkedési szabályrendelete (K 10367/1899). Nyíregyháza, 1900. 5. §.; Nyíregyháza város szervezkedési szabályrendelete (K 6016/1904). Nyíregyháza, 1904. 15. §.
