Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Gáll Ervin: A magyar-román párhuzamos megtelepedés és a régészet 375

A MAGYAR-ROMÁN PÁRHUZAMOS MEGTELEPEDÉS ÉS A RÉGÉSZET 385 alábbis ezen a vidéken összpontosulnak a honfoglaláskor leggazdagabb temetkezései, mellettük „állig felfegyverzett" egyszerű harcosok sírjai. Egyértelmű hogy a legfontosabb katonai központjuk közelében egy „bolgár vérű vezér" központját alig tűrték volna meg, hiszen a rakamazi vezéri sír mintegy 130 km-re, a geszterédi 80 km-re, a zempléni 175 km-re, vagy a karosi temetők 160 km-re helyezkednek el Ménmarót feltételezett várától, állítólagos „dukátus"-a politikai-katonai központjától. A bihari 8 sírós temetőrész (és nem temető) egy ott letelepített vagy letelepedett steppei anyagi és szellemi kultúrjegyeket hordozó közösség régészeti hagyatéka, ahogyan a nem messze tőle előkerült más 10. századi temetők (például Biharkeresztes) is. Ez a régészeti összkép a Glad „vajdasága" esetében is, habár itt a szerzőnk már árnyaltabban fogalmaz.42

A Glad „dukátus"-ának központjaként értékelt Öthalom földvár léte nem meglepő (ha egyáltalán ez is keltezhető a 9. században), hiszen jól ismert írott forrásokból a bolgár cárság hódítása, illetve ismertek bolgár leletek a Kelet-Alföld területéről. Ugyanennyire fontosnak tartható az a tény is, e területről ismertek honfoglalás kori temetkezések, vagy leletek, amelyeket valószínűleg a 10. század első feléből keltezhetünk: a nagyszentmiklósi és németkomlósi öweretek, illetve a közelmúltban a temesvári múzeumban felfedezett keglevicházai leletek ugyancsak az első honfoglaló nemzedékkel való tárgytipológiai kapcsolatokkal rendelkeznek.43

Legalább ennyire fontos a nagy sírszámú köznépi temetők és a „nomád stílusú" fegyveres réteg jelenléte, amely temetkezési szokásaiban és anyagi kultúrájában nem választható el a néhány kilométerre, de már a határ túloldalán feltárt magyarországi temetőkből ismert népességtől. E leletek az egész Bánság területéről ismertek (Vejte, Temesvár-Csóka erdő, Újszentlélek, Zsombolya, Keglevich-szórványkard, Óbéb (2 lelet), Nagyősz (két temető), Nagyteremia, Obesenyő-Dragomir halma, Obesenyő-Pozsána, -Waltrich halom, -Hunca Mare, -Balthazar Walter halom, Németszentpéter, Fonlak, stb.) lovastemetkezésekkel tarkított temetőkből, illetve szórvány leletekként.44

E leleteket és temetkezési helyeket csak Glad és Ajtony „korszakára" keltezhetjük (10. század és a 11. század eleje). Ugyancsak a régészeti források teljesen egyoldalú értelmezését követhetjük nyomon akkor is, amikor Pop Gelu „dukátus"-át mutatta be. Miután részletesen foglalkozott Anonymus szövegével, régészeti ismereteivel kápráztatja el az olvasót. Ezek tartalmas bizonyítéka az a kijelentése, mely szerint „a régészet bebizonyította, hogy Gelou korában Erdélyben több fa-földvár működött, mint például Doboka, Mojgrád, Kozárvár, Dedrad, Kolozsmonostor, Malomfalva és Várfalva".4

5

Valójában azonban a régészet nem bizonyított ebből a szempontból semmit és lehetetlen is a 11. századi várakat a 9. századra keltezni, főleg akkor, ha e várakban nem is folyt beható kutatás: a mojgrádi vár esetében például egyetlen kutatóárokkal kívánták bizonyítani a 9. századi keltezést. Pop ferdíté-42

I-A. Pop: Românii §i maghiarii i. m. 112-120. 43

Gáli Ervin - Tánase Daniela: Aplice de centurä §i de îmbrâcâminte din secolul X p. Chr., din со1ефа Muzeului Banatului Timi§oara. Studii de Istoria Banatului (2000) 385-396. 44 Gáli E.\ Analysis and comparison i. m. 45

I-A. Pop: Românii §i maghiarii i. m. 135-136.