Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Gáll Ervin: A magyar-román párhuzamos megtelepedés és a régészet 375
384 GÁLL ERVIN Ménmarót „dukátus"-ának területén a Pop a bihari földvárat tartja a „bolgár vérű" vezér központjának.3 7 Egyetlen probléma merül fel: a vár létének 9. századi fázisa a régészeti képzelőerő teremtménye, mivel közvetlenül a bronzkori rétegre építették rá a fbld-fa szerkezetű 11. századi gerendavázas várat. Pop párhuzamként emlegeti Dobokát és Malomfalvát, ezek keltezésére később térek ki. A vár mellett feltárt és a 10. század első felére keltezett bihar-somlyóhegyi 8 sírós temetőrészt egyenesen a honfoglalók elesett harcosainak tulajdonítja, csakhogy a temetőben nem csupán férfiakat, de nőt is eltemettek, ugyanakkor a temető sírjai mellékleteinek tipokronológiai jellegzetességei arra vallanak, hogy e temetőrész nyolc sírját körülbelül negyedszázad alatt ásták/áshatták meg, tehát mintegy 25 évig használták. Ugyanakkor továbbra is kérdés marad, hogy hány sír maradt a föld alatt, hiszen azóta kutatást nem végeztek.3 8 Tehát ezeket a régészeti emlékeket az úgynevezett „történelmi csaták"3 9 bizonyítékaiként aligha lehet felhasználni. Sokkal fontosabb azonban, hogy ismerjük a vár közeléből, ha hírből is, a nagy, 506 sírós bihari köznépi temetőt. E temető all. század közepétől keltezhető, és valószínűleg a várnép használta. A Roska Márton által feltárt temető tökéletesen illeszkedik a Magyar Királyság hasonló korú sírmezőihez, semmiben sem tér el a temetkezési szokások, mellékletek szempontjából. Nem is térhet el, hiszen a királyság köznépéről van szó, etnikai sajátosság nélkül. A kérdés az, hogy az intenzív kutatások eredményeként miért nem akadtak rá a Biharvár 9. századi temetőjére?40 Jól ismert minden kora középkorral foglalkozó régész számára a Felső-Tisza vidéke, ennek csodálatos régészeti összképe. Egy nagyon jól ismert régész szerint e vidéken összpontosult a 10. századi magyar fejedelemség központja és annak ellenére, hogy ezt az álláspontot nem mindenki fogadta el,4 1 de mindenki elismeri a hivatásos katonai elem jelenlétét e vidéken. Már rég elismert dolog, hogy a kalandozó harcosok hivatásos fegyveresek voltak, ezen harcosok és főnökeik sírjainak egy részét a Felső-Tisza vidékéről ismerjük a legjobban. Leg-37 I-A. Pop: Românii §i maghiarii i. m. 95-112. 38 Karácsonyi János 1902 novemberében tárta fel a sírokat, tél beállta előtt. Az ásató leírása szerint a föld fagyossága miatt csákánnyal dolgoztak, 1. Karácsonyi János: A bihari honfoglalás kori lovassírról. Archaeologiai Értesítő 23. (1903) 66-67., 405-412. 39 Hasonlóan értékelte loan fiphc is 2001-ben a szászvárosi temetőt. A szebeni régész azóta megváltoztatta véleményét, miután rájött arra hogy a 9 feltárt síron kívül, azóta még 53 temetkezés került napvilágra, és a temetőtérképe alapján elmondható hogy a temető jóval nagyobb kiteijedésű. Ugyanakkor a szászvárosi temetőben is jelentős hányadot képviselnek a lovas sírok mellett a női, illetve a gyermek sírok. Aligha gondolhatja valaki komolyan, hogy a Gyula seregében gyermekek és nők csatáztak a betolakodó Szent István csapataival, akiket loan fiplic Déván vélt felfedezni, ahol egy hét sírós temetőrészben, női sírok mellett egy karoling kardos férfi síija is előkerült (7. sír), vö. loan M fiplic: Necropola medieval timpurie de la Orä§tie-Dealul Pemilor X2 (Hunedoara) §i bätälia dintre §tefan I. §i Gyla-Gyula. Analele Asociat,iei Nationale ale Tinerilor Istorici din Moldova 3. (1999) 150-153. 40 Régészeti ásatások a területen 1945 után folyamatosan folytak. 41 Révész László: A karosi honfoglaláskori temetők. Régészeti adatok a Felső-Tisza vidék X. századi történetéhez. (Die Gräberfelder von Karos aus der Landnahmezeit. Archäologische Angaben zur Geschichte des oberen Theißgebietes im 10. Jahrhundert.). Miskolc 1996. 201.; Kristó Gyula: A honfoglalók régészeti hagyatékának keltezéséről (Rendhagyó válasz bírálóimnak). Századok 131. (1997) 234-275.
