Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Gáll Ervin: A magyar-román párhuzamos megtelepedés és a régészet 375
382 GÁLL ERVIN tőállomás lelőhelyen ismertek lovasok is, azonban a kétféle rítusú sírok sohasem fedik egymást). A mészkő-téglapakolásos és keretes sírok, valamint a fordított (kelet-nyugat, észak-dél, dél-észak) tájolású sírok nagy aránya ezekben a temetőkben egyértelművé teszi, hogy ezt, a honfoglaló magyarságtól teljesen idegen rítust nem lehet a véletlen számlájára írni, azaz itt egy idegen kultúra elemeivel kell számolni. Megjegyezzük, míg a polikulturalizmus Erdély egyik legfőbb jellemzője már a 10. században (a 11. századból ismert temetkezések már egységesen nyugat-kelet irányúak), addig a két másik területről, vagyis a Partiumból és a Bánságból, egyáltalán nem, vagy pedig csak alig lehet kimutatni más, idegen temetkezési szokást. E sorok szerzője az újvári észak-déli tájolású sírokat, a kismajtényi temető különböző tájolású sírjait is egyértelműen olyan rítusú népesség számlájára írná, amely idegen a magyarságtól (ellentétben a szalacsi, zilahi sírokétól). De nemcsak e két régióból, hanem más Kárpát-medencei régióból sem ismerünk hasonló rítusú temetőket. A különböző irányban tájolt, mészkőpakolásos, lovas-fegyveres sírt soha tartalmazó temetők népessége máshonnan jöhetett, mint a Kelet-Európából származó magyarság. Földrajzilag a kő-mészkő-téglapakolásos sírok legközelebbi lelőhelyei az Al-Duna vidékéről ismertek2 8 (lásd a 4. térképet). E temetőkben a hamvasztásos temetkezések vegyülnek a csontvázasakkal, a mészkő-téglapakolásos rítusú temetkezések, amelyek különböző irányban voltak tájolva, nagy mennyiségben fordulnak elő. A tájolás „rendszertelenségét" Erdély szlávnak nevezett 7-9. századi csontvázas temetkezéseiben is megfigyelhetjük. (Vízakna 16 csontvázas temetkezéséből 9 kelet-nyugati tájolású, a Medgyes-villadombi temetőben pedig 3 sír fordított tájolású. Ezekben a temetőkben ismeretlen a téglapakolás).2 9 Ez a rendszertelenséget megfigyelhetjük a moldvai Molesti temetőben is.3 0 Gyulafehérvár különböző lelőhelyein feltárt, 10. századra datált temetők népessége teljesen eltérő szokásban bocsátotta útjára hozzátartozóit: a halottakat különböző irányba tájolva helyezték sírba, a sírokra pedig mészkő-téglapakolást emeltek. Következtetésképpen, e sorok szerzője szerint, a múlt század elejétől Gyulafehérváron előkerült sírokban vagy Al-Duna menti közösségek, vagy pedig a csontvázas temetkezésekre áttérő erdélyi hamvasztásos temetők 28 Devnja I. temető: 53 csontvázas sír közül 39 kő-tégla pakolásos-keretes. Többségük É-D-i irányítású, azonban ismertek D-É, K-Ny tájolású sírok is (24.a., 73. sír), illetve a 65. sírról nincs adatunk. Devnja III. temető: a 85 csontvázas sír közül 21 esetben részesült a sír valamilyen kő-téglakonstrukcióban. A fo tájolás itt is É-D maradt, itt már ismert azonban a Ny-K tájolás és D-É. Histria-Capul Viilor: 17 sír volt kő-téglapakolásos-keretes. Ezekből ismert É-D, K-Ny tájolású sírok, vö. Dimitre 11. Dimitrov. Novootkrit rannobälgarski nekropol pri Devnja. Izvestija Varna 7. (1971) 22., 57-76.; Uő: Rannobälgarski nekropol No 3 pri Devnja. Izvestija Varna 8 (1971) 23., 45-65.; Uő: Pogrebalnijat obred pri rannobälgarskite nekropoli väv Varnensko (VIII-X.v.). Izvestija na Arheologicseszkija Insztitut Sofija 34. (1974) 51-94. 29 Kurt Horedt, Un cimitir din secolul IX-X e.n. la Media§, Studia Universitatis Babe§-Bolyai (Cluj-Napoca). Seria Historica 10. (1965) 7-23.; Dumitru Protase, Cimitirul slav de la Ocna Sibiului (sec. VIII-IX.), (Le cimitierè slave d'Ocna Sibiului (VIIIe-IXe siècles). Acta Terrae Septemcastrensis IV (2004) XXIV táb., XXV táb., XXVI. táb. 30 Ion Tentiuc, Aspects of funeral rite and ritual int he Prut-Dniester region. End of First Millenium, Beginning of Second Millenium (The Mole§ti-Ialoveni Neropolis). In: Aspects of Spiritual Life in South East Europe from Prehistory to the Middle Ages. Szerk.: Viorel Cojocaru - Victor Spinei Iasi. (2004). 323-329.
