Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A városi elit Nyíregyházán a 20. század első felében 25
A VÁROSI ELIT NYÍREGYHÁZÁN A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN 31 A városi elit összetételének alakulását nem vonatkoztatjuk el magának a városnak a társadalomfejlődésétől. A városi elit társadalmi összetétele ugyanis nem kizárólag a foglalkozások alapján, hanem a helyi társadalom különböző csoportjainak eltérő kulturális azonossága, identitása szempontjából is értelmezhető. Ezek leginkább a nyíregyházi városi elit felekezeti összetételének vizsgálatán keresztül ragadhatok meg. A 18. század közepén lutheránus közösségként újjátelepülő Nyíregyháza városi elitjében még a 20. század elején is az evangélikusok voltak többségben, bár arányuk folyamatosan csökkent. Az első világháború végéig a zsidóság térnyerése és az evangélikusok térvesztése volt a legszembetűnőbb folyamat, a két világháború között viszont már mindkét vallási csoport aránya csökkent. Velük szemben az 1920-as években a református, az 1930-as években a katolikus elittagok jelenléte vált hangsúlyosabbá. A korszak végén a zsidóságot adminisztratív úton kizárták a városi elitből, míg az evangélikusok száma ugrásszerűen megnőtt, nemcsak az izraeliták, hanem az összes többi felekezethez képest is. 2. táblázat. A városi képviselőtestület felekezeti összetétele 1900 190e 1912 1918 1924 1930 1935 1940 1944 Evangélikus 110 109 90 74 76 43 39 45 54 Római katolikus 34 36 37 36 29 23 29 37 28 Görög katolikus 1 0 3 5 7 7 5 7 6 Református 19 22 25 27 40 29 28 30 22 Izraelita 33 38 46 55 44 25 24 3 0 Ismeretlen 15 14 18 22 21 5 7 10 21 Összesen 212 219 219 219 217 132 132 132 131 A felekezeti összetétel vizsgálata azt mutatja, hogy a városi társadalom hagyományos elemei fokozatosan visszaszorultak az elitben. A virilizmus bevezetése a gyakorlatban kezdettől fogva az új elemek, az intelligencia és a kereskedők elitbe kerülését segítette elő.1 4 Kellő vagyon vagy jövedelem révén ugyanis gyakorlatilag automatikusan a vezetőréteg tagjává válhattak az új, frissen betelepült, feltörekvő csoportok képviselői. A 19. század utolsó és a 20. század első évtizedeiben — gazdasági megerősödésükkel párhuzamosan — a zsidó polgárság térnyerése figyelhető meg a városi elitben. Ezzel részben egy időben, majd azt követően a vizsgált korszakban a református értelmiségi és tisztviselő réteg aránya is folyamatosan nőtt a legnagyobb adófizetők között. A helyi választásokon azonban továbbra is az evangélikus „őslakosok" szerepeltek a legjobban, mivel ők rendelkeztek az ehhez szükséges ambíciókkal és társadalmi presztízzsel. Nyíregyháza társadalmának régi polgársága ugyan nem tudta felvenni a gazdasági versenyt a feltörekvő új elemekkel, ám a közéleti szereplés 14 Vö. Gottfried Barna: Nyíregyházi virilisek 1874 és 1912 között. In: Helytörténeti tanulmányok IX. Szerk. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, 1993. 141-168.
