Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Az 1505-ös rákosi országgyűlés és a szittya ideológia 361
AZ 1505. ÉVI RÁKOSI ORSZÁGGYŰLÉS ÉS A SZITTYA IDEOLÓGIA 371 ment vissza, és a letétel lehetőségét már a krónikák sem vonatkoztatták a királyra.6 2 Viszont az a Werbőczy, aki a Második rész 6. címében kiemeli, hogy II. Ulászló a korábbiaknál kiválóbb törvényeket hozott,6 3 nehezen írhatta le a választott vezetők leváltására vonatkozó részt, még ha esetleg egyet is értett vele. A rákosi végzés más helyen is összefügg Thuróczyval. A krónikás szerint Géza azokat, akik nem jelentek meg gyűlésen vagy háborúban, parasztságra vetette. A következő mondatban a „szolgaságra vetett" kifejezés található.6 4 Az 1505. évi végzés megtagadóira ugyanez a büntetés várt, mégpedig összekapcsolva a seruitust és rusticitast.6 5 Kézai, akinek a krónikájára Thuróczy szövege származik, ezt a büntetést a római jogból vette át.6 6 1505 után az 1514. évi 14. és 47. tc-ben a fellázadt jobbágyokkal kapcsolatban is ezt olvassuk, sőt az utóbbi cikkely szó szerint azonos végzésünk poena formulájával.67 A Tripartitum ezt már rövidíti, csak a rusticitast említi.6 8 A Végzés és a az 1514. évi 47. cikkely azonos formulája más forrásra is visszamehet, témánk szempontjából ez azonban érdektelen. A rákosi végzés és a Tripartitum tehát összefügg egymással, közös szerzőjük pedig Thuróczy krónikájára épített. Thuróczy szövege viszont Kézai művére megy vissza. Nem foglalkozhatom a hun történet létrejöttével kapcsolatos kérdésekkel, Ákos mester esetleges szerzőségével, hiszen a szakirodalom többsége annak megírását Kézaihoz, azaz IV László kancelláriai jegyzőjéhez köti. Ezt a kérdést a legjobban Szűcs Jenő foglalta össze, aki megkísérelte a hun-magyar azonosságra utaló korábbi külföldi forrásokat is összefoglalni.6 9 Szerinte azonban a hun-magyar azonosság valójában fikció, amelyet Kézai terjesztett el, s végeredményben ebből a tételből vezethető le a magyar nacionalizmus. Mindannyian tudjuk, hogy a magyarok hun-szittya származása napjainkig élő, a nemzeti érzékenységre kiható elmélet, amiben a nagyközönség és a tudomány álláspontja élesen szemben áll egymással. Nem véletlen, hogy Szűcsöt élesen támadták. Sebestyén László újságíró könyvet írt Kézai Simon védelmében, amelyben ha vannak is elgondolkozató megjegyzések, inkább politikai vitairat jellegű.70 Jellemző, hogy még Veres Péter, aki ismerte a tudomány ellentétes nézeteit, is hajlott a hun-magyar azonosság elfogadására: „Ezer éven át minden valamirevaló magyar, Anonymustól, Kézai Simontól kezdve Arany Jánosig, sőt tovább 62 Gerics József: Adalékok a Kézai krónika problémáinak megoldásához. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Historica. Tom. I. (1957) 109. 63 Tripartitum 291. 64 Thuróczy 34. 65 Enchiridion 320. 66 Gerics J.: Adalékok a Kézai krónika i. m. 112. 67 iugo perpetue servitutis et rusticitatis subiecti reatus ipsorum penam lugeant sine fine — Monumenta rusticorum in Hungáriáé rebellium anno MDXIV Coll. Antonius Fekete Nagy, edd. Victor Kenéz et Ladislaus Solymosi atque in volumen redegit Geisa Érszegi. (Publicationes Archivi Nationalis Hungarici II. 12.) Bp. 1979. 260., 270-271. (az idézett szövegrész: 271.); iugo perpetue servitutis et rusticitatis subiecti, reatus ipsorum poenam luant sine fine — Enchiridion. 68 Tripartitum 514. (Partis III. Tit. 25.) 69 Szűcs Jenő: Társadalomelmélet, politikai teória és történetszemlélet Kézai Simon Gesta Hungarorumában. Századok 107. (1973) 569-643., 823-878., rövidített űj kiadását 1. Uő: Nemzet és történelem. Tanulmányok. Bp. 1974. 413-555. 70 Sebestyén László: Kézai Simon védelmében. Őstörténeti tanulmányok. Bp. 2000.2 11-206.
