Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A városi elit Nyíregyházán a 20. század első felében 25

30 TAKÁCS TIBOR A számok alapján a 20. század első felében, különösen a két háború között, a nyíregyházi helyi elit karakterét alapvetően az értelmiségi és a tisztviselő réteg, a városi „intelligencia" határozta meg: együttesen a vezetőrétegnek majdnem a kétötödét, az 1930-1940-es években több mint a felét adták. Ezen belül az értelmiség volt a nagyobb csoport, közöttük is az ügyvédeknek és általában a jogászságnak volt a legnagyobb szerepe, ők az értelmiségi főcsoport felét, az 1920-as években a háromötödét, de még 1944-ben is az egyharmadát tették ki. A jogászok meghatározó szerepe a városi elitben még szembetűnőbbé válik, ha ide számítjuk a jogi végzettséggel rendelkező tisztviselőket és más foglalkozásúakat is. Ebből a széles értelemben vett,jogász" rétegből került ki a képviselőtestület 18-20%-a (1930-ban a 30%-a). Bár az intelligencia együttes arányától messze elmaradt, de — az 1930-as éveket leszámítva — végig meghatározó az iparosok jelenléte, továbbá a korszak első és utolsó évtizedében mértékadó csoportot alkottak a gazdák és a többi földbirtokos is. Az értelmiség meghatározó jelenléte összefüggött azzal, hogy a virilisek között legnagyobb számban mindvégig ők szerepeltek, fölényük itt a két háború között már-már nyomasztóvá vált (pl. 1940-ben 60%). Ezt egyrészt az adókétszerezés hatásának tulajdoníthatjuk, másrészt annak, hogy Nyíregyházán nem alakult ki olyan tehetős gyáriparos és nagykereskedő, később részben akár házbirtokossá váló réteg, amelynek vagyona és jövedelme elég lett volna az adókétszerezés „kompenzálására". A választott képviselők döntő részét az 1920-as évek végéig az iparosok és a gazdák adták: virilisként alig volt esélyűk a bekerülésre, ami minden bizonnyal ambicionálta őket a választásokon való sikeres szereplésre. A gazdák és iparosok választási sikereit elősegítette, hogy a helyi társadalom legszervezettebb csoportjait alkották, amiben a foglalkozás jellege és hagyományai mellett az ipartestületnek, illetve a gazdakörnek, s egyéb iparos és gazdaszervezetnek is nagy szerepe volt. Az 1930-as évektől azonban a legnagyobb csoportot a választottak között is az értelmiségiek és a tisztviselők adták, igaz, a választópolgárok jórészét kitevő gazdák képviselete is jelentős maradt. A községi törvények a virilizmussal és (1929-ig) a választhatók körének szűkre szabott meghatározásával az önkormányzat vezetését a városi társadalom egy meghatározott csoportjára, a tulajdonos rétegre (föld- és házbirtokosokra, kereskedőkre és iparosokra), valamint a helyi intelligenciára bízták. Nyíregyházán a század elején a városi elit nagyobb része még az előbbiből, a haszonból élő kis- és középpolgárok közül került ki. A vezetőrétegnek ez a szegmense nagyobbrészt gazdákból és iparosokból, kisebb részt kereskedőkből és házbirtokosokból állt, előbbiek jellemzően választás útján, utóbbiak többnyire virilisként kerültek be. Az értelmiségiek és a tisztviselők aránya már az 1910-es évektől kezdve fokozatosan emelkedett, majd 1930-ra jelentősen megugrott, úgy tűnik tehát, hogy az 1929-es reform, a képviselőtestület megújítása a gyakorlatban nekik, elsősorban is az értelmiségnek kedvezett. Térnyerésük eredményeképpen az 1930-as években már egyértelműen az intelligencia számbeli fölénye tapasztalható a városi elitben. Az 1940-es évek azonban a birtokos és vállalkozó polgárság megerősödését hozták, akik ennek nyomán — a virilizmus közvetítésével — előretörtek a város vezetésében is.