Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Az 1505-ös rákosi országgyűlés és a szittya ideológia 361
370 KUBINYI ANDRÁS a királyné iránt, utána pedig a felek megállapodnak egymás segítésében.5 6 így Ulászló és Anna is biztosítékot kaptak hatalmuk támogatására. A körülmények ismeretében a rákosi végzés létrejöttében két mozzanat volt döntő: Szapolyai koronára törő ambíciója, és a kölni birodalmi gyűlés határozata. Ez utóbbira a végzés világosan utal is. Az országot — esetleg még Ulászló életében — megszerezni akaró szomszéd uralkodók emlegetése Miksára vonatkozik, akinek a Birodalmi Gyűlés akkor már megszavazta a hadsereget Magyarország beolvasztására a Birodalomba. Teljesen nyilvánvaló, hogy ez felkeltette a hazaszeretet mind az urakban, mind a nemesekben. A végzés nacionalista ízű szövegezése válasz volt a hasonló jellegű kölni előterjesztésre és határozatra. A Rákoson megfogalmazott szöveg tehát csak azért válhatott Mohács után a nemesi nacionalizmus Magna Chartájává, mert bekövetkezett a kettős királyválasztás; eredetileg a várható német támadás elleni ellenállásra buzdító, talán túl jól megfogalmazott röpiratnak tekinthető csupán. A szöveg a magyar történeti köztudat két alappillérét emeli ki. Beszél arról, hogy az ország a kereszténység védőbástyája, valamint két helyen említi a szittyákat: az idegen királyok nem ismerték a szittyák erkölcseit és szokásait, akik az országot nagy vérveszteséggel megszerezték; a nagy magyar királyok pedig az egekig emelték a szittya nép hírét. A szöveg mindkét említett eleme jelentős helyet foglalt el a korabeli magyar köztudatban. Werbőczy Tripartitumában — igaz, nem szó szerinti egyezéssel — is előfordul mindez. A királyhoz intézett ajánlásban részletesen foglalkozik a magyaroknak a kereszténység védelmében tett tevékenységével,5 7 elmondja továbbá, hogy a szittya népektől származó magyarok elhagyván hazájukat a Duna mellé költöztek, ahonnan Attila vezérsége alatt nagy győzelmeket arattak.5 8 A szittya kérdést a nemesség eredetével foglalkozó I. rész. 3. címében is említi. A hunok, vagy magyarok Scyíiaból kimenve jutottak Pannoniaba, amelyet utánuk most Magyarországnak neveznek.5 9 Ezt követően majdnem szó szerint idézi Thuróczy krónikájának azon passzusát, mely szerint a hunok kapitányokat és rektort választottak, majd Géza sokakat örök parasztságba vetett (perpetuam redegit in rusticitatem).6 0 A Hármaskönyv azonban egy lényeges részt kihagy Thuróczy művéből, azt ugyanis, mely szerint a hunoknak joga volt a kapitányokat és a rektorokat letenni. Eckhart Ferenc, aki felfigyelt erre a különbségre, ezt azzal magyarázta, hogy mivel Werbőczy az una eademque nobilitas kérdését akarta magyarázni, számára itt érdektelen volt a közösség nagy politikai hatalmának bemutatása.61 Nem zárom ki ennek lehetőségét. A bírói hatalom azonban végeredményben a királyra 56 Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjtemény 248 800., kiadását 1. Podhradczky József: Adatok Bakocs Tamás esztergomi érsek életéhez. Magyar Académiai Értesítő 15. (1855) 574-576. 57 Tripartitum 16. 58 Uo.. 17. 59 Uo. 64. 60 Johannes de Thurocz: Chronica Hungarorum I. Textus. Edd. Elisabeth Galántai et Julius Kristó. (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum Ser. Nova Tom. VII.) Bp. 1985. (a továbbiakban: Thuróczy) 33-34. 61 Eckhart Ferenc: A szentkorona-eszme története. (História Incognita II. sor. 2.) Máriabesnyő-Gödöllő 2003. 121-124.
