Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Az 1505-ös rákosi országgyűlés és a szittya ideológia 361
AZ 1505. ÉVI RÁKOSI ORSZÁGGYŰLÉS ÉS A SZITTYA IDEOLÓGIA 369 és Torna, valamint az akkor a szörényi bánság alá tartozó Krassó, és a török támadások miatt már megszüntetett Keve megye hiányzott. Öt követ van említve Baranya, Bihar és Tolna megye esetében, négy Arad, Gömör, Hont, Nógrád, Somogy és Veszprém megyéből, 11 megyéből 3-3, 21-ből 2-2,12-ből pedig egy-egy követ neve ismert. A megyei nemességből összesen 122 családból származó 126 személy szerepel. A néhány 15. század közepi követjegyzékben említett családok 27 %-a itt is előfordul. Mivel a követjegyzékek nagyon hiányosak, és nem is mindig ugyanazokat a személyeket sorolják fel, a megyei nemesi vezető réteg több mint fél évszázad alatt nem nagyon változott. Nem szerepelnek azonban Erdély és Szlavónia követei (ha Orbász megyét nem vesszük figyelembe). A megbízhatatlan Istvánffy úgy tudta, hogy a végzés kikiáltásában az erdélyiek, főként a szászok és székelyek játszottak nagy szerepet.5 1 Tökéletesen valószínűtlen, hogy a szászok a szittya ősök mellett szóltak volna. A székelyek pedig épp lázadás előtt álltak, mert a király a nyáron az ököradót követelte tőlük, noha nem született fia.5 2 Szlavónia esetében a tartomány négy követe jelen volt, át is íratta a végzést, de annak kiadásában nem vett részt.5 3 Valószínű ezért, hogy Erdélyt és Szlavóniát szándékosan hagyták ki. A királyi tanácsba sem választottak nemesi ülnököket a két melléktartományból, csak a tulajdonképpeni Magyarország négy negyedéből.5 4 Nem vették be a városokat sem; vagy azért, mert nem tartoztak a nemesek közé, vagy azért, mert a városi követek féltek a felelősség vállalástól. Egy biztos: a fentieket leszámítva egyhangúlag döntő országgyűlés valóban magába foglalta a törvényhozásban általában résztvevőket, tehát a főpapokat, bárókat, előkelőket és nemeseket, a kevés hiányzás pedig nem indokolható politikai ellenállással. A végzés létrejöttét megkönnyítette, hogy Szapolyai egyes urakkal szövetséget kötött. Október 3-án Pesten kötelezte magát arra, hogy Rozgonyi Jánost minden ellenfelével szemben megvédi, kivéve ami a királyi trónt illeti.5 5 Október 12-én Budán Bakócz esztergomi bíboros érsek, Perényi Imre nádor, Frangepán Gergely kalocsai érsek, Szapolyai János, Újlaki Lőrinc herceg, Szatmári György váradi püspök, királyi kancellár, Thurzó Zsigmond erdélyi püspök, királyi titkár és Somi Józsa temesi ispán, az Alsó részek főkapitánya kötött szövetséget. Az ország leghatalmasabb főemberei uniójából csak Szentgyörgyi Péter országbíró és vajda hiányzott. Amennyiben a rákosi végzés nem aznap kelt volna, hanem a valószínűbb 13-án, akkor meg kellett előznie azt, és így biztosította a szavazás eredményét. A szerződés először kinyilvánítja hűségét a király és 51 Istvánffy M.\ Magyarok dolgáról i. m. 110. 52 Székely oklevéltár 1219-1776. Közzéteszi Barabás Samu. (Magyar Történelmi Tár 28.) Bp. 1934. 214-215. — A székely lázadásra 1. a Tárcái János székelyispánról írt, megjelenés előtt álló tanulmányomat. 53 L. a 42. sz. jegyz-et. — A követek Hásságyi Imre szlavón ítélőmester, Kasztellánfi György, Túróci Bernát és Bosnyák Illés voltak. 54 Kubinyi András: A királyi tanács köznemesi ülnökei a Jagelló-korban. In: Mályusz Elemér Emlékkönyv. Társadalom- és művelődéstörténeti Tanulmányok. Szerk. H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc. Bp. 1984. 262 - 264. 55 DL 21 489.
