Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Az 1505-ös rákosi országgyűlés és a szittya ideológia 361
368 KUBINYI ANDRÁS ellenállnak, „és a hazáért halálunkig harcolni" tartoznak. Ha valaki ez ellen tesz, az ország iránt örökké hűtlennek számítson, akinek sem az űj király, sem az ország nem adhat kegyelmet, „de az örök szolgaság és parasztság igája alá vetve vég nélkül lakoljon a bűnéért".4 5 A szövegben felbukkanó történeti adatok tévesek. Nem egy más országban uralkodott idegen származású király. Érdekes, hogy csak három magyar királyt emel ki, köztük az Anjou-házból való Lajost. A szakirodalom a végzést a Jagelló-kori szokásos konföderációkhoz sorolja, ami formailag helyes is.4 6 Holub is utal a szövetségi formára, de .a korra jellemzőnek tartja, „hogy ilyen magánszövetkezéssel akarták a törvényt megerősíteni".4 7 A kérdés az, hogy hányan hiányoztak a döntésre jogosultak közül. A főpapság zöme jelen volt, így Bakócz és Frangepán érsekek, valamint Szatmári György kancellár. Egyedül Szegedi Lukács zágrábi és Keserű Mihály boszniai püspök hiányzott.4 8 Az országos főméltóságok közül hárman, Dési Imre asztalnokmester, Ernuszt János lovászmester (aki akkor temette a bátyját) és Perényi Gábor kamarásmester nevei nincsenek feltüntetve. (A másik lovászmester, Bátori György és kamarásmester, Podmaniczky János viszont ott voltak.) A bandériumtartó mágnások túlnyomó többsége, vagy több személy esetén egy közülük megjelent. Hiányoztak a fentieken kívül a horvát Korbáviai grófok, az Alsólendvai Bánfiak bolondod ágából János, Ellerbach János, Kompolti Zsigmond, aki máskor sem ment el, továbbá Lévai Cseh Zsigmond. A Frangepán grófokat a kalocsai érsek képviselte. Az Alsólendvai Bánfiak alsólendvai ágából való János pedig, valamint Szakolyi János még kiskorú volt.49 A főpapok, bárók és bandériumtartó mágnások közül olyan kevesen hiányoztak, hogy ez akár betegséggel is megmagyarázható. Feltűnő, hogy a legfontosabb királyi várnagyok ott voltak. A nemesség a jelek szerint fejenként vett részt, azonban az oklevélben a talán a jelen levők által megválasztott követeket sorolták fel. 53 magyarországi megyéről van szó, köztük van azonban a máskor külön nem említett alsó-szlavóniai Orbász megyét képviselő Petrovith Mihály is. Tiszovci Petrovith Mihály, a János király idejétől nagy szerepet játszó Péter apja, azonban Szapolyai igen közeli rokona és várnagya volt,5 0 aki nyilván unokaöccse csapataival érkezett meg. A megyék közül csak a kis területű és nemességgel alig rendelkező Moson 45 Enchiridion 317-320. 46 Leginkább 1. Szabó D.: Küzdelmeink i. m. 95-96. és Fraknói V.: A magyar királyválasztások i. m. 127. 47 Holub József: A magyar alkotmánytörténelem vázlata I. Pécs 1944. 237. 48 Ernuszt pécsi püspök közvetlen a gyűlés előtt halt meg. A két bíboros, Isvalies veszprémi és Estei egri püspök Olaszországban élt. Gilibert de Gozon székesfehérvári prépost még gyermek volt. A két horvát, nem magyar egyháztartományhoz tartozó püspök: Egervári Bereck knini és Frangepán Ferdinánd modrusi püspök távolléte magyarázható. (Frangepán György kalocsai érsek viszont ott volt a Rákoson.) A püspökökre vö. Kubinyi András: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. (МЕТЕМ Könyvek 22.) Bp. 1999. 87-99., 103. 49 Vö. Kubinyi András: Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II. Ulászló idején. Századok 121. (1988) 203-210.; Engel Pál: Magyar Középkori Adattár. Középkori Magyar Genealógia. CD-Rom. Bp. 2001. (A nevek alapján.) 50 Kubinyi András: A Szapolyaiak és familiárisaiak (szervitoraik). In: Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a korai újkori Erdélyről. (Studia Miskolcinensia 5.) Szerk. Bessenyei József, Horváth Zita, Tóth Péter. Miskolc 2004. 172.
