Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Gerics József-Ladányi Erzsébet: 11. századi történeti események középkori történetírásunkban 349
358 GERICS JÓZSEF - LADÁNYI ERZSÉBET szági példája. Csóka ezek alapján fejezte ki azt a nézetét, hogy a Képes Krónikában Lászlóval kapcsolatban forrásként felhozott gestán László legendáját kell értenünk, mert szerinte „csak az ismertette ._ haláláig, sőt csodatételei által még azon túl is tartó sok és nagy jótéteményeit, amelyeket népe javára gyakorolt".4 0 Csóka azonban alapvető szempontot hagyott figyelmen kívül. Nem vette ugyanis tekintetbe, vajon a bemutatott szövegek azonos értelemben idézték-e forrásul a legendát és a gestát, ugyanolyan jelentésben használja-e a Zágrábi Krónika a meritoria operát, mint a Képes Krónika a bona genti suet, s helyettesíthető kifejezések-e ezek egymással. A meritoria opera jelentése nem egyszerűen 'érdemes cselekedetek', hanem 'érdemszerző cselekedetek', amelyek szükségesek az örök üdvösségre jutáshoz, vagyis a szentté váláshoz! A hívek ebben csak a kanonizált szentek esetében lehettek bizonyosak, mert a szentekről ezt az egyház ítélete nyilvánította ki, másoknál csupán reménykedhettek üdvözülésükben. Az üdvösséghez szükséges, érdemszerző cselekedeteket és „a népnek véghezvitt jókat" (bona genti sue) világosan megkülönböztették egymástól. A „népnek véghezvitt jókat" (bona genti sue) nem szentekről, például I. Béláról (azaz László édesapjáról) is feljegyezte részletesen a krónika: tiszta ezüstpénzt veretett, egész életében nem változtatta a pénzt, szabott áron folyt az adás-vétel, s nem hagyta, hogy a kereskedők és pénzváltók kizsarolják a népet.41 Meritorius cselekedeteket ezzel szemben csak a szentek életrajza, legenda örökített meg. Lászlóról a bona genti sue-1 éppúgy, mint édesapjáról, a krónika jegyezte fel. A krónika és László-legenda szövegkapcsolatának mostani vizsgálatát befejezve, megerősítve látjuk régi következtetésünket: a krónika előadása forrása volt a László-legenda szövegének. Ezzel elesik az 1230 körül a László-legendát felhasználó, regényes magyar gesta feltevése. Az alapjául szolgáló tévedések Csóka Lajos tollából származnak.4 2 A király uralmának törvényességéhez az alkalmasság elsődleges követelményét a királyavató szertartások imádsága tartalmazza. Az ima például az Egbert-ordoban így könyörög Istenhez: „Add meg szolgádnak, hogy az ország kormányzásában maradjon mindig alkalmas (in regni regimine maneat semper idoneus), s kegyelmedből az ő idejében érvényesüljön az egyház biztonsága és békességben megmaradjon a keresztény buzgóság, hogy kitartván a jócselekedetekben, vezetésed alatt eljuthasson az Örök Királyságba".43 A bővebb szövegeket a 14. század közepe táján kivonatoló Zágrábi Krónika a belőlük meríthető tanulságokra támaszkodva, a koronázási szertartásrend 40 Csóka J. Lajos: A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI-XTV században. Bp. 1967. 670-671. 41 SRH I. 358. 42 Csóka J. L.: A latin nyelvű történeti irodalom i. m. 670. skk. 43 Percy Ernst Schramm: Die Krönung bei den Westfranken und Angelsachsen von 878. bis um 1000. Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte. Kanonistische Abteilung 23. (1934) 213.; Gerics József - Ladányi Erszébet: Királyeszmény - Szent István - Európa (Szent István királlyá avatási szertartásának honi jelentősége és európai háttere). Levéltári Szemle 54. (2004: 2.) 3-14.
