Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Gerics József-Ladányi Erzsébet: 11. századi történeti események középkori történetírásunkban 349
11. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNETI ESEMÉNYEK 359 bemutatott imaszövegének idézésével írta le a Salamonra nézve súlyos következtetést: „Salamon ... nem volt alkalmas az uralkodásra és a békesség megtartására (non fuit aptus ad regnandum et concordiam tenendam) Vazul fiával, Béla herceggel és fiaival, tudniillik Gézával és Lászlóval..., akikkel mindig gonoszul bánt, amint azt a magyarok krónikája tartalmazza (cum quibus semper, ut habet coronica Hungarorum, malitiose égit)."44 Salamon trónfosztásához tehát — a koronázó szertartás szavaira támaszkodva — a békesség megtartására, következésképpen az uralkodásra való alkalmatlansága szolgáltatta a súlyos jogcímet. A királyavató szertartásnak a királlyal szemben támasztandó alapkövetelményt jelölő kifejezésével élve, ezt a tulajdonságot az uralkodó „alkalmasság"-ában, idoneitasában lehet megjelölni. Ha ez nincs meg benne, az idoneitas hiánya — az erre vonatkozó felfogás szerint — trónvesztésre juttatja. A krónikában ezen felfogás mellett a vele ellentétes, másik is olvasható. Eszerint „László király, ámbár tudta, hogy Salamon szertelenül vad és békétlen (,nimis esse trucem et impacibilem), mégis meggyőzetvén a pietastól és legfőként az igazságosság késztettetésére (iustitia compellente), mivel Lászlónak vele szemben törvényes joga (ius legittimum) nem volt, hanem mindent pusztán ténylegesen tett, nem jog szerint (omnia ex facto fecit, non de iure) királyságának negyedik évében kibékült Salamonnal".45 Ebből a szövegből kitűnik, hogy írója pontosan ismerte Salamon rossz, sőt vétkes tulajdonságait, amelyek alkalmatlanná ugyan tehették a királyságra, mindazonáltal a trónhoz a királyavatással szerzett jogaitól e felfogás szerint meg nem foszthatták. A törvényes jogot (ius legitimum) mindenek fólé helyező szemlélet volt ez, amelyet — a lényegét feltehetően szabatosan kifejező szóval (egyéb terminusok kizárása nélkül) — legitimizmusnak nevezhetünk. A két gondolatrendszer közül a gestában a régebbi az idoneitas-eIméletre támaszkodó, azaz a Kálmán-kori lehetett. A krónikának azok a szavai, amelyek szerint László tudta Salamon „szertelen vadságát és békétlenségét", a Salamon rossz tulajdonságait részletező krónikaelbeszélés ismeretéről tanúskodnak. Megelőzték tehát a „legitimista" krónikás működését. A két mű egy gestába olvasztva, már minden esetre egyesítetteten rendelkezésére állt a Szent László-legenda(k) írójának a 12-13. század fordulóján. THE EVENTS OF THE 11t h CENTURY IN THE MEDIEVAL HUNGARIAN HISTORIOGRAPHY by József Gerics - Erzsébet Ladányi (Summary) The study focuses on those chapters of the medieval Hungarian chronicle literature which concern events which happened before the end of the 11t h century It unveils in chronological order the sources on which the earliest Hungarian chronicler based his narrative. In composing his history which ended with the suppression of the heathen revolt of 1046 the author relied basically on the Annales Altahenses. The fact that he ceased to use this source of information after 1046 seems to attest that the chronicler worked before the final completion of the Annals in 1073. The detailed, though sometimes chronologically uncorrect narration of the Hungarian-German wars of the 1050s 44 SRH I. 208. 45 SRH I. 407.
