Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Gerics József-Ladányi Erzsébet: 11. századi történeti események középkori történetírásunkban 349

11. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNETI ESEMÉNYEK 359 bemutatott imaszövegének idézésével írta le a Salamonra nézve súlyos követ­keztetést: „Salamon ... nem volt alkalmas az uralkodásra és a békesség megtar­tására (non fuit aptus ad regnandum et concordiam tenendam) Vazul fiával, Béla herceggel és fiaival, tudniillik Gézával és Lászlóval..., akikkel mindig gono­szul bánt, amint azt a magyarok krónikája tartalmazza (cum quibus semper, ut habet coronica Hungarorum, malitiose égit)."44 Salamon trónfosztásához tehát — a koronázó szertartás szavaira támasz­kodva — a békesség megtartására, következésképpen az uralkodásra való al­kalmatlansága szolgáltatta a súlyos jogcímet. A királyavató szertartásnak a ki­rállyal szemben támasztandó alapkövetelményt jelölő kifejezésével élve, ezt a tulajdonságot az uralkodó „alkalmasság"-ában, idoneitasában lehet megjelölni. Ha ez nincs meg benne, az idoneitas hiánya — az erre vonatkozó felfogás szerint — trónvesztésre juttatja. A krónikában ezen felfogás mellett a vele ellentétes, másik is olvasható. Eszerint „László király, ámbár tudta, hogy Salamon szertelenül vad és békétlen (,nimis esse trucem et impacibilem), mégis meggyőzetvén a pietastól és legfőként az igazságosság késztettetésére (iustitia compellente), mivel Lászlónak vele szem­ben törvényes joga (ius legittimum) nem volt, hanem mindent pusztán ténylege­sen tett, nem jog szerint (omnia ex facto fecit, non de iure) királyságának negye­dik évében kibékült Salamonnal".45 Ebből a szövegből kitűnik, hogy írója ponto­san ismerte Salamon rossz, sőt vétkes tulajdonságait, amelyek alkalmatlanná ugyan tehették a királyságra, mindazonáltal a trónhoz a királyavatással szerzett jogaitól e felfogás szerint meg nem foszthatták. A törvényes jogot (ius legitimum) mindenek fólé helyező szemlélet volt ez, amelyet — a lényegét feltehetően szaba­tosan kifejező szóval (egyéb terminusok kizárása nélkül) — legitimizmusnak ne­vezhetünk. A két gondolatrendszer közül a gestában a régebbi az idoneitas-eImé­letre támaszkodó, azaz a Kálmán-kori lehetett. A krónikának azok a szavai, ame­lyek szerint László tudta Salamon „szertelen vadságát és békétlenségét", a Sala­mon rossz tulajdonságait részletező krónikaelbeszélés ismeretéről tanúskodnak. Megelőzték tehát a „legitimista" krónikás működését. A két mű egy gestába ol­vasztva, már minden esetre egyesítetteten rendelkezésére állt a Szent László-le­genda(k) írójának a 12-13. század fordulóján. THE EVENTS OF THE 11t h CENTURY IN THE MEDIEVAL HUNGARIAN HISTORIOGRAPHY by József Gerics - Erzsébet Ladányi (Summary) The study focuses on those chapters of the medieval Hungarian chronicle literature which concern events which happened before the end of the 11t h century It unveils in chronological order the sources on which the earliest Hungarian chronicler based his narrative. In composing his history which ended with the suppression of the heathen revolt of 1046 the author relied basically on the Annales Altahenses. The fact that he ceased to use this source of information after 1046 seems to attest that the chronicler worked before the final completion of the Annals in 1073. The detailed, though sometimes chronologically uncorrect narration of the Hungarian-German wars of the 1050s 44 SRH I. 208. 45 SRH I. 407.

Next

/
Thumbnails
Contents