Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Gerics József-Ladányi Erzsébet: 11. századi történeti események középkori történetírásunkban 349
11. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNETI ESEMÉNYEK 357 békekötés oklevelének következtetésével szemben átütő erejű, nemleges érv. Ha ugyanis maguknak a béketárgyalásoknak éveken át részese volt a pápa, akkor a végleges békekötésnél sem tagadható eleve az ő káplánjainak esetleges közreműködése, s nem zárhatók ki a békeoklevél szövegezéséből sem, a rendelkezésükre álló Liber Diurnus alkalmazásának lehetőségével egyetemben. A következtethető oklevél is nehezen minősíthető kizárólag a német kancellária produktumának. Magyar-német békeoklevélnek tekintve, szerkesztéséből a pápa notariusain kívül joggal nem lehet eleve kirekeszteni a magyar király írástudóit sem, márpedig éppen az 1060-as évek magyarországi magánoklevelei is tanúsítják az anathema (sanctio)-formula ismeretét és alkalmazását. A Kristó Gyula által 1230 körűire keltezett, regényes magyar keresztény gesta gondolatának kiindulópontja az a feltevés, hogy a magyar krónikás derekasan kiaknázta az 1192-ben kanonizált Szent László legendájának elbeszélését. Ez volt egyszersmind az Annales Altahenses forrásul vételének korhoz kötéséhez is az alap.3 4 Am ez többszörös tévedésre, s ennek következtében hibás fordításra épül. Megbízhatóan és ismételten igazolhattuk, hogy a László-legenda (vagy legendák) alapszövege használta forrásul a krónikát, nem pedig a krónika a legendát.35 A kérdést a Képes Krónika Szent Lászlóra vonatkozó forráshivatkozásának magyarázata élezte ki. A Képes Krónika tudniillik László életrajzának ismertetését így fejezi be: „Ha valakinek örömet szerez annak ismerete, hány és mekkora jókat tett népének (quot et quanta bona genti sue) Szent László, gestájából (degestis eiusdem) teljes tudomást szerezhet".36 A mondat értelme a gesta jelentésétől függ. Csóka Lajos ezt két másik, jól ismert rokon hangzású krónikarészlet alapján kívánta értelmezni. Az egyik a bővebb krónikák megjegyzése Szent Imréről: „Mellőzzük annak leírásáthány és mekkora erénnyel tündökölt, s milyen buzgó volt Isten szolgálatában... Aki ugyanis ezt tudni akarja, legendájából (ex legenda eiusdem) ... teljes tudomást szerezhet legszentebb életmódjáról".37 A Csóka által magyarázatul idézett másik szöveg a Zágrábi Krónika hivatkozása. Eszerint László „sok meritorius cselekedet véghezvitele után költözött az Úrhoz (...). Aki... tudni akarja az ő meritorius cselekedeteit, olvassa el, ami le van írva legendájában".3 8 Csóka bevonta érvelésébe a legkorábbi (1280 körüli) Szent Margit-életrajznak azt a hírét is, hogy Margit elmélkedett Imre herceg életéről is, „amint az gestájában (in gestis eiusdem) foglaltatik".3 9 Ez kétségtelenül Imre legendájára vonatkozik, s a gesta 'legenda' jelentésben való előfordulásának magyaror-34 Kristó Gy.: A történeti irodalom i. m. 103-104. és 128. 35 Gerics József - Ladányi Erzsébet: Gesta és legenda a krónikában: gesta Ladislai regis. Magyar Könyvszemle 112. (1996) 273-281. — Korábban erről 1. Gerics József-. Krónikáink és a Szent László legenda szövegkapcsolatai. In: Középkori kútfőink kritikus kérdései. Szerk. Horváth János, Székely György. Bp. 1974. lia-136. 36 SRH I. 420. 37 SRH I. 312. 38 SRH I. 209. 39 Cat. font. III. 2013.
