Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Bálint Csanád: Az ethnosz a kora középkorban. (A kutatás lehetőségei és korlátai) 277

AZ ETHNOSZ A KORA KÖZÉPKORBAN 343 Kárpát-medencében — egyetlen népesség sem azonosítható meghatározott em­bertani típussal, illetve típusokkal, ugyanakkor egyetlen embertani típus sem köthető meghatározott népességhez, ezért meg kell állapítanunk: a történeti embertan adatai az ethnogenetikaiiolyamatoknak csak a főbb elemeiről képe­sek tájékoztatást adni. Nem különb a helyzet az írásos források anthropológiai jellegű informáci­óival. Egy közismert adat jól érzékelteti azt a bizonytalan helyzetet, amennyi­ben valaki azok alapján szeretne ethnogenetikai következtetést levonni. Igen szuggesztív és konkrét az az egykorú forrásban leírt információ, amelyik Szent István korában egy Fehér és egy Fekete Magyarország létéről tudósít. Nagyonis bizonytalan azonban: mennyire lehet, illetve kell szószerinti hitelt tulajdoníta­ni annak, hogy az utóbbi lakosainak bőrszíne olyan, mint az etiópoké („ ...popu­lus est colore fuscu velus Etiopes")?342 Querfurti Bruno egészen biztosan nem látott élő etiópokat, úgyhogy ezután a fekete magyarok (bőr)színéről általa írot­taknak mindössze annyi valószínű magva marad, hogy e népcsoport kinézete egyszerűen csak elütött az (őáltala ismert) europidokétól. (Vajon mit írt volna pélául a pun és arab beütésű szicíliaiakról?) E magyar népcsoport ethnikai ho­vatartozása teljesen ismeretlen, kizárólag találgatásokat írtak le velük kapcso­latban. Egy esetleges újabb forrásadat bizonytalan fölbukkanásáig egyszerűen nem is várható, hogy tudományosan tisztázható lenne a „fekete magyarok" eredetének kérdése.343 6) A történeti genetika Amikor a világszerte művelt történeti genetika módszereit a most folyó projektünk keretében elkezdtük alkalmazni, egy vitathatatlanul új tudomány­ág vonult be a magyar ethnogenezis kutatásába. Luigi Luca Cavalli-Sforza so­kat tett e tudománynak az emberiség őstörténetével kapcsolatos kutatási lehető­ségeinek szélesebb megismertetése érdekében,34 4 nagy horderejűek a nyelvtörté­nettel való összekapcsolásra irányuló — vitatott — törekvések,34 5 de kevesebben tájékozottak az alkalmazásával kapcsolatos bizonytalanságok34 6 és problémák, 342 Catalogue fontium históriáé Hungaricae aevo ducum et regum ex Stirpe Árpad descen­dentium ab anno Christi DCCC usque ad annum MCCCI I—III. Collegit Albinus Franciscus Gom­bos. Budapestini 1937-1938. II. 2569. 343 Legutóbb, teljes irodalommal 1. Kristó Gyula: A fekete magyarok és a pécsi püspökség ala­pítása. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica 82. Szeged 1985. 11-16. 344 Luigi Luca Cavalli-Sforza: Gene, Völker und Sprachen. Die biologischen Grundlagen unserer Zivilisation. München 1999.; Luigi Luca Cavalli-Sforza - Paolo Menozzi - Alberto Piazza: The History and Geography of Human Genes. Princeton 1994. 345 Patrick Sims-Williams: Genetics, Linguistics and Prehistory. Thinking big and thinking straight. Antiquity 72. (1992) 505-527.; Luigi L. Cavalli-Sforza, Bryan Sykes, Colin Renfrew in: The Widening Harvest. The Neolithic Transition in Europe: Looking Back, Looking Forward. Ed. Albert J. Amerman, Paolo Biagi. (Colloquia and Conference Papers 6.) Boston MA 2003.; Kristian Kristiansen: Problem Formulation and Historical Context define Terminology and Relevance - not Linguistic Formalism. Antiquity 79. (2005) 694. 346 Pl. az angolszász bevándorlást az 5-6. századi britanniai csontmaradványok mintegy 20%­ánál mutatták ki mitokrondriális DNS-adatok, ami egybevágott a régészeti megfigyelésekkel, az oxfordi genetikusok azonban visszavonták az előzetes eredményeiket, 1. Heinrich Härke: Sächsische

Next

/
Thumbnails
Contents