Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Bálint Csanád: Az ethnosz a kora középkorban. (A kutatás lehetőségei és korlátai) 277

342 BÁLINT CSANÁD munkra ismeretlen módon belekeveredhettek azokba a népcsoportokba, amelyekből a honfoglaló magyarság összetevődött, hogy az a történeti anthropológia eszközeivel szignifikánsan ki sem mutatható. Ráadásul a ke­veredés a honfoglalás után is folytatódott; gyakorlatilag folyamatos volt. Melyek a történeti embertan ethnogenetikai eredményei a kora középkori steppei népek kutatásában? Kiderül, hogy nemcsak az egyes steppei népek kö­zött nem tud szignifikáns különbségeket kimutatni, de még a nagyobb politikai alakulataikhoz köthető, viszonylag nagyobb darabszámú embertani szériák pon­tos ethnikai kapcsolódásait sem sikerült megnyugtatóan tisztáznia. Mindez va­lószínűleg nem a kutatás hiányossága, hanem a forrásanyag jellegéből fakad. A Kazária területén talált, egymással félévszázada összehasonlított hosszúfejű europid és rövidfejű europo-mongolid koponya száma nem éri el a százat33 5 (ha­sonlóan összefoglaló célzatú vizsgálat azóta nem történt), a javasolt ethnikai in­terpretáció (az tudniillik, hogy alánokról és bolgár-törökökról van szó)33 6 mód­szertani és történeti szempontok alapján vitatható.33 7 A 6-8. századi avarkori és a 10-11. századi magyarországi embertani anyag száma annál lényegesen maga­sabb ugyan (60 000 és 26 000 egyén),33 8 mégsem sikerült sem az egyes keleti ere­detű embertani típusokat („pamirid", „turanid" stb.), sem az europid szériákat az Avariában, illetve Magyarországon élt különféle ethnikumokhoz kötni. Az egyértelműen ázsiai eredetű avarság embertani anyagán belül a mongoloid elem 10-15%-os aránya33 9 mind az avar ethnogenezis, mind az anthropológia történeti kompetenciája szempontjából elgondolkodtatóan alacsony (különösen ha szá­mításba vesszük, hogy a hazai kutatás korai korszakában előszeretettel a mon­golid típusúakat vitték be a gyűjteménybe!). Ugyanígy a 10-11. századi ma­gyarországi koponyák esetében még csak remény sem mutatkozik arra, hogy az europid típusúakon belül az egykor Kelet-Európában az ősmagyarokhoz csapó­dott keleti szlávok, esetleges finnugor és iráni eredetű csoportok mellett a tör­téneti embertan módszereivel meg lehessen különböztetni a Kárpát-medencé­ben a magyarságba beolvadt nyugati és déli szlávok (és azoknak is különböző csoportjainak!), valamint frankok és az esetleg Nyugat-Európából, valamint Itáliából behurcolt foglyok csontmaradványait. (Ez utóbbi viszont az, amiben — nagyon sok alapkutatás után! — a történeti genetikai vizsgálatok révén egy­szer majd előrelépés várható.) Meglepő és értelmezésre vár továbbá az a körül­mény, hogy ennyiféle beolvadás után az Árpád-kori embertani anyag miért mu­tat olyan egyöntetű képet? Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az előbbi nem tekinthető a honfoglalás kori népesség egyenes folytatásának,340 hanem sokkal inkább a 895 előtt itt éltnek.34 1 Minthogy pedig — legalábbis a kora középkori 335 V V. Ginzburg-. Antropologiceskie materialy к probleme proischozdenija naselenija cha­zarskogo kaganata. Sbornik Muzeja Archeologii i Ëtnografii 13. (1951) 309-416.; további irodalmát 1. Cs. Bálint: Archäologie i. m. 56. (131. sz. jegyz.). 336 S. A. Pletnëva: Ot kocevij i. m. 184-185. 337 Cs. Bálint: Archäologie i. m. 56-59. 338 B. Mende: Problèmes i. m. 3. 339 Uo. 9. 340 ßjy Kinga- Régi magyarokról - újból. Anthropológiai Közlemények 42. (2001) 25. 341 Kinga Ery-, Comparative Statistical Studies on the Physical Anthropology of the Car­pathian Basin Population between the 6th -12t h Centuries A. D. Alba Regia 20. (1983) 126.

Next

/
Thumbnails
Contents