Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Bálint Csanád: Az ethnosz a kora középkorban. (A kutatás lehetőségei és korlátai) 277
332 BÁLINT CSANÁD eresztett haja a homlokon selyem szalaggal volt körbefogva.26 9 Itt említendő meg, hogy a kutatás által hiung-nu eredetűnek meghatározott Noin-ulai kurgánokban nagyszámú befont copfot találtak a halottak mellett (ezeket általános vélemény szerint a gyászolók a gyász jeleként helyezték oda),27 0 és a hiung-nuk esetében az írásos források is egyértelműen a copf viseléséről tudósítanak.271 Figyelemreméltó, hogy az avarok elődeinek tekintett zsuan-zsuanok az avarokéhoz hasonlóan kibontva viselték a hajukat.27 2 Moses Kalankatvaci tudósítása alapján megállapítható, hogy a kaukázusi hunok a keleti türkökhöz hasonlóan, kibontva hordták a hajukat („csúnya, pimasz, széles arcú, szempilla nélküli, nőies megjelenésű csőcselék, melynek lelógó hullámos haja volt", II. II.).273 Ezt a típusú hajviseletet látjuk Dagesztánban és Észak-Mongóliában talált 7. századi csont nyeregdíszeken,27 4 s a 7. századi pendzsikenti falfestmények, terrakotta figurák azt mutatják, hogy nemcsak Turfánnak, de Közép-Ázsia más városlakóinak is ilyen volt a haja.275 A hajviseletnek egy teljesen másféle változata volt a fej borotválása, illetve a fejtetőn levő haj levágása; Belső-Ázsiában a szien-piknél volt ez szokásban.27 6 A Bolgár fejedelmi lista első része Bezmer fejedelemségének említése után így zárul: „ez az öt fejedelem a Duna túlsó partján uralkodott 515 évig kopasz fejjel...". Megerősíti ezt Liudprand 968-ból származó követjelentése is: a cremonai püspök a bizánci császári udvarban a bulgárok „magyar módra nyírt" követével találkozott (Relatio cap. 19.),277 ami Theotmar salzburgi érsek27 8 és Regino prümi apát közlései (ad a. 889) alapján pontosan értelmezhető; az utóbbiak szerint ugyanis a magyarok „a hajukat egészen bőrig késsel levágják".27 9 Mindez az avarokkal és a honfoglaló magyarokkal kapcsolatban bizonyos ethnogenetikai következtetéseket enged meg. 1) Az avar eredetkérdés két évszázada tartó vitájában állandó elem a heftaliták közreműködésének feltételezése. A fentiek fényében fontos számításba venni,28 0 hogy a heftaliták borotválták a fejüket (Pei-si 166.),28 1 269 Edouard Chavannes: Documents sur les Tou-kiue (turcs) occidentaux. (Sbornik trudov orchonskoj ëkspedicii 6.) St. Petersburg 1903. 134.; René Grousset - George Deniker: La face de l'Asie. (Petite Bibliothèque Payot 8.) Paris 1955. 53. 270 Sergej I. Rudenko: Kul'tura chunnov i noinulinskie kurgany. Moskva-Leningrad 1962. tab. XIX. 271 К. Shiratori: Queue i. m. 68-69. 272 Vásáry /.: Belső-Ázsia i. m. 73. 273 The History of the Caucasian Albanians by Movses Dasxuranci. Translated by Charles F. J. Dowsett. (London Oriental Series 8.) London-Oxford-New York-Toronto 1961. 83-84. 274 Murad G. Magomedov: Kostjanye nakladki sedla iz verchneciijurtovskogo mogil'nika. Sovetskaja Archeologija 1975: 1. 279., ris. 3.; Aleksandr D. Grac: Drevnetjurkskie izvajanija Tuvy. Moskva 1961. 79 275 Lazar' I. Al'baum: Zivopis' Afrasiaba. Taskent 1975. 30.; Veronika A. Meskeris: Terrakoty Sainarkandskogo muzeja. Leningrad 1962. 39-40. taf. XVII-XVIII. 276 K. Shiratori: Queue i. m. 17-18. 277 Monumenta Germaniae Historica Scriptores in usum scholarum, Hannoverae et Lipsiae 1915. 185. 278 Uo. 279 Györffy Gy.: Bevezetés i. m. 208. 280 Vásáry I.: Belső-Ázsia i. m. 73. 281 Omeljan Pritsak: Die bulgarische Fürstenliste und die Sprache der Protobulgaren. (Ural-Altaische Bibliothek 1.) Wiesbaden 1955. 76.
