Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A városi elit Nyíregyházán a 20. század első felében 25
26 TAKÁCS TIBOR egyenlőségjelet téve a virilisek és a helyi elit közé. Neki sem sikerült azonban a viriliseket az általa definiált helyi elitnek megfeleltetni.3 Mások különösebb elméleti tisztázás nélkül azonosították a legnagyobb adófizetőket a helyi elittel,4 vagy legalábbis úgy tekintettek a virilisekre, mint akik reprezentálják a helyi gazdasági és társadalmi elit-csoportot.5 A fogalmi tisztázatlanságok láttán azt mondhatjuk, hogy ezek a munkák a legnagyobb adózókat egyszerűen a helyi társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő, valamilyen módon „vezető" csoportnak tekintették, ám éppen ennek a hierarchiának a mibenlétéről nem mondtak semmit. A virilis-jegyzékeken — az adótörvények általi torzításban — a helyi társadalom legnagyobb vagyonnal illetve jövedelemmel rendelkező polgárai, illetve a helyi intelligencia legkedvezőbb anyagi helyzetben lévő felső szegmense volt jelen. Az adókétszerezés révén ugyan megjelent itt a kulturális tőke is, a hangsúly mégis a vagyonra és jövedelemre esett, vagyis a virilisek alapvetően a gazdagság által meghatározott 1 hierarchia csúcsán helyezkedtek el. A kérdés az, hogy egy vidéki város társadal- ( ma kizárólag e hierarchia mentén épült-e fel, kizárólag a gazdagság és a gazdaság volt-e az, ami meghatározta a társadalmi és uralmi viszonyokat, vagy félté- i telezhetünk más, e mellett létező hierarchiákat is. Amennyiben igen — és nincs okunk mást feltételezni —, akkor más szempontok szerint kiválasztott csoportokat is felruházhatunk a helyi elit fogalmával, attól függően, hogy milyen értékeket választunk. Természetesen nem állítom azt, hogy a legnagyobb adófizetők csoportja , egyáltalán nem felelne meg a magyar társadalomtörténeti irodalomban használt korszerű elit-fogalom kritériumainak.6 A modern hazai társadalomtörténeti feldolgozások elit-definíciói gyakorlatilag a Lengyel György-féle meghatá- j rozáson alapulnak. Lengyel az elit fogalmát azon uralkodó csoportokra alkalmazza, amelyek a társadalmi újratermelési folyamatokban megkülönböztetett döntési-befolyásolási kompetenciákkal rendelkeznek, akiknek módjukban áll, hogy személyes döntéseikkel, véleményeikkel érdemben befolyásolják ezeket a 3 Tóvári Judit: Az elit Miskolc város társadalmában 1872-1917, Nyíregyháza, Stúdium, 1997. 4 Szakái Gyula: Gondolatok a győri gazdasági elit történetéről 1900 és 1940 között. In: Győri Tanulmányok 8. [1987.] 25-47. (Szakái Gyula később szakított ezzel az azonosítással, és a virilizmust a polgárság kérdéskörén belül vizsgálta. L. Uő: Vállalkozó győri polgárok 1870-1940 között. Budapest, L'Harmattan, 2002.); Timár Lajos: A gazdasági élet jellemzői a magyar városokban a két világháború között. In: Tér — Idő — Társadalom. Huszonegy tanulmány Enyedi Györgynek. Szerk. Tóth József. Pécs, Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, 1990. 134-156.; Uő: A Magyar Nemzeti Bank hitelinformációs jelentései és a városi gazdasági elit a két világháború közötti Magyarországon. Aetas, 1992. 4. sz. 73-82.; Uő: Vidéki városlakók. Debrecen társadalma 1920-1944. Budapest, Magvető, 1993. 84-116. 5 Gyáni Gábor: Hódmezővásárhely társadalma 1920-1941 között. In: Vera (nem csak) a városban. Tanulmányok a 65 eves Bácskai Vera tiszteletére. (Rendi társadalom — polgári társadalom. Supplementum.) Szerk. Á. Varga László. Debrecen, Csokonai, 1995. 213-226. Gyáni 1977-es tanulmányában még nem használta az elit kifejezést: Uő: Hódmezővásárhely legnagyobb adófizetői (1888-1941). Történelmi Szemle, 1977. 3-4. sz. 626-640. 6 Gyáni Gábor - Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, Osiris, 1998. 192. Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Budapest, Osiris, 2001. 121. Huszár Tibor: Tagválasztás az Akadémián és a tudás-elit 1920-1943. Valóság, 1993. 2. sz. 20-38.; Kovács I. Gábor - Kende Gábor: A tudáselit középiskolái. A két világháború közötti tudáselit középszintű iskoláztatása. Korall, 3-4. (2001. Tavasz-Nyár.) 170-187.
