Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A városi elit Nyíregyházán a 20. század első felében 25
Takács Tibor A VÁROSI ELIT NYÍREGYHÁZÁN A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN A helyi elit A magyarországi helyi eliteket kutatók figyelme — kevés kivételtől eltekintve — kizárólag a virilizmusra irányult. A legnagyobb adófizetők jegyzékeinek társadalomtörténeti szempontú feldolgozását Vörös Károly indította el. Vörös azonban nem elitkutatást végzett, számára a legnagyobb adózók csoportja azért volt fontos, mert vizsgálata támpontokat nyújt a tőke felhalmozódásának útjára és módjára vonatkozóan, és a legnagyobb adófizetők összetételének változása igen jellemzően tükrözi a városfejlesztő tényezők befolyását a városi társadalom szerkezetére.1 A virilizmus kutatásánák egyik vonulata kifejezetten követte a Vörös Károly által kijelölt utat, ezek a munkák a legnagyobb adózókat az adott város vagy vármegye legvagyonosabb rétegeként (és nem helyi elitként) vizsgálták, és ebből vontak le következtetéseket az adott terület vagy település gazdasági helyzetére, a tőkés vagyonok kialakulására, a városfejlesztő tényezőknek a városi társadalomra gyakorolt befolyására vonatkozóan. Bárányi Béla volt az első, aki úgy látta, hogy a virilis-jegyzékek vizsgálata alkalmas a helyi elittel kapcsolatos tanulságok leszűrésére, bár kihangsúlyozta, hogy a két csoport nem azonos egymással. Bárányi a debreceni virilizmus kapcsán kísérletet tett az elit fogalmának elméleti tisztázására is, ám egyrészt a helyi elit fogalmát nem tudta ezzel összhangba hozni, másrészt éppen a virilizmust nem sikerült ebbe a fogalmi sémába maradéktalanul beillesztenie. Következésképpen, nem látszik kellően igazolva azon állítása, hogy minden rendelkezésre álló forrás közül a városi elitről a virilista névjegyzékek nyújthatnak a legtöbbet.2 Baranyin kívül Tóvári Judit foglalkozott a helyi elit fogalmának körülírásával: az ide tartozók körét elméletileg a képviselőtestületi, illetve a törvényhatósági bizottsági tagsághoz kötötte, ám a miskolci városi hatalmi elitről kizárólag a legnagyobb adófizetők listái alapján tett megállapításokat, gyakorlatilag 1 Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1917. Budapest, Akadémiai, 1979.; Uő: Gazdaság és társadalom a dualizmus korában. In: Győr. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Dávid Lajos, Lengyel Alfréd, Z. Szabó László. Győr, Győr Megyei Város Tanácsa, 1971. 323-404. 2 Bárányi Béla: Gondolatok az uralkodó elitről, valamint egy helyi elit történetéről, a debreceni virilizmus kapcsán (1870-1930). In: Magyar Történeti Tanulmányok V (Acta Universitatis Debreceniensis De Ludovico Kossuth Nominatae. Series Historica XIV) Szerk. Fehér András. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1972. 4-67.