Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Bálint Csanád: Az ethnosz a kora középkorban. (A kutatás lehetőségei és korlátai) 277
308 BÁLINT CSANÁD Mi okunk lehetne azt feltételezni, hogy ez másként lett volna a közép- és kelet-európai társadalmakban? (Az a felfogás, hogy a törvények ethnospecifikusak lettek volna, csak a karoling kor óta terjedt el [valójában a politikai alakulatokon belül akkoriban kialakult gyakorlatot tükrözték].15 3 ) cl) A helynevek A modern tudományban az mindig is nyilvánvaló volt, hogy a helynevek — természetüknél fogva — nem használhatók föl ethnogenetikai kérdések eldöntésére; legföljebb történeti problémák megvitatásához, ritkán: eldöntéséhez nyújthatnak segítséget.15 4 Alapvető jellegzetességük fönnmaradásuk esetleges volta, az újonnan betelepülők gyakran új nevet adtak a helységeknek — ezért nem használhatók közvetlen történeti forrásként. Mégha Eurázsia nyugati pereméről, a 13. századból is, tanulságosnak látok itt egy odavalósi példát idézni. Hitvalló Eduárd írta a „Livere de Reis de Engletere" című művében: „Az idegenek által véghezvitt nagy pusztítások gyakorisága miatt, akik újra és újra elfoglalták, megszállták és elhagyták az országot, minden város és vidék ma más nevet visel, mint amit őseink adtak nekik [kiemelés tőlem -— B. Cs.], amikor elsőként megalapították és elnevezték őket."155 A steppei eredetű népek után általában kevés helynév maradt fönn. (E körülmény a társadalmi szerkezetükkel és gazdaságukkal kapcsolatban nagyhorderejű általános következtetésekhez vezethet el, de az értékelése nem idetartozik.) Az említett hiány különösen a Kárpát-medence fölött 250 éven át uralkodó avarok vonatkozásában szembeötlő,156 ami a „kettős honfoglalás" elméletében 11-14. századi helyneveknek a 7-8. századi avarok továbbélésével kapcsolatos, egyedi szempontot és módszert követő felhasználásával jutott szerephez.15 7 És hogyan lehetne közvetlen eseménytörténeti forrásként kezelni a korai magyar helyneveket,15 8 amikor — hipotéziseken kívül15 9 — semmit sem tudunk az államalapítás kori és a 11. századi telepítésekről és belső vándorlásokról?!16 0 153 Walter Pohl: Telling the Difference: Signs of Ethnic Identity. In: Uő: Distinction i. ra. 11. 154 A 10-11. századi magyar történelem vonatkozásában, legutóbb: Benkő Loránd: Az ómagyar nyelv tanúságtétele. (Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok 29.) Bp. 2002. 155 Leslie Johnson: Etymologies, Genealogies, and Nationalities (Again). In: Concepts i. m. 130. 156 Csak néhánnyal kapcsolatban merült íol az avar származásuk lehetősége, de ezt turkológusok azóta sem erősítették meg, 1. Kniezsa István.: Magyarország népei a XI. században. In: Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján I—III. Szerk. Serédi Jusztinián. Bp. 1938. II. 435., 1. még Kristó Gyula: A Kárpát-medencei helynévanyag kontinuitásának kérdéséhez. In: Név és névkutatás. Szerk. Békési István. Bp. 1985. 15-22.; Felföldi Szabolcs: Avar kori helynévi nyomok a Kárpát-medencében (Várkony). In: Kárpát-medence i. m. 28-39. 157 László Gyula: A „kettős honfoglalásáról. Archaeologiai Értesítő 97. (1970) 164-171. 158 L. Kristó Gyula: A magyar állam megszületése. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 8.) Szeged 1995. 255-275. 159 Pl. Kiss Attila: A magyar államalapítás telepítéseinek tükröződése dunántúli köznépi temetőkben. Archaeologiai Értesítő 95. (1968) 243-256. 160 Kristó Gyula: Üzbég és tolvaj. Magyar Nyelv 71. (1975) 62-66., Uő: írások Szent Istvánról és koráról. Szeged 2000.
