Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Bálint Csanád: Az ethnosz a kora középkorban. (A kutatás lehetőségei és korlátai) 277

282 BÁLINT CSANÁD szláv szemléletű beállításában az 1950-es években minden tekintetben sikertelennek bizonyult teljesítményének, valamint az általa az 1960-as években kezdeményezett nemzettudat-vitának is az emléke. A fölvázolt helyzet egyértelműen az elméleti, elemző tudományos érdeklődés általános hiányát jelzi. Csakhát, amint a kutatás annakidején rezzenetlenül ment el Molnár Erik elméletei és Erdélyi István említett cikke mellett, sajnos ma, 8 év elmúltával és főleg: a teljes véleménynyilvánítás szabadsága közepette ugyanilyen hallgatás övezi a Róna-Tas András ezirányú munkásságát is. Pedig bizony ideje lenne túllépnünk az elméleti kérdésekkel szemben eddig tanúsított általános elzárkózáson. Tanácsos Jenne hozzákezdeni az egyes diszciplínákban annak vizsgálatához, hogy vajon helyesek-e a magyar őstörténet kutatásában jelenleg alkalmazott módszereink, összhangban állnak-e mindazokkal az eredményekkel, illetve szemlélettel, amelyeket, illetve amit ott az ethnogenezisek folyamata vizsgálatában a világban eddig elértek, illetve kidolgoztak? Amikor az alábbiakban többször utalok majd az ethnikum mibenlétével foglalkozó modern kutatások különböző aspektusaira, eredményeire, természetesen mindig tisztában vagyok azzal, hogy melyek azok az alapvető különbségek, amelyek a kora középkori európai népeket az ethnogenezisünkben részt vevők csoportjaitól eltávolítják. Ugyanakkor meggyőződésem szerint föl kell figyelnünk néhány olyan adatra, szempontra is, amik azt mutatják, hogy ezekben a — gazdasági és kulturális alapjukat tekintve különben egymástól lényegesen eltérő — társadalmakban voltak közös vonások is. így hát az ethnogenezisek kérdéskörére a nyugat-európai és a steppei világból származó adatait és kutatási eredményeit lehetséges összevetni. (Ebbe az irányba is Róna-Tas András tette meg az első lépést.) MI „JELLEMZI" AZ ETHNIKUMOT? Az embereket a legősibb idők óta érdekli az ethnikai hovatartozás, a maguké és a másoké egyaránt; a horda Mi-tudatának kialakulása az első pillanattól kezdve, automatikusan hozta magával a származás iránti érdeklődést. Az együvétartozás számontartásával együtt járt a megkülönböztető jegyeké is, majd pedig az európai tudomány legelső, általunk érzékelhető lépéseitől1

8

kezdve azok felkutatása és értékelése is.1

9

Mindennek tudománytörténeti szempontú áttekintése nem az én feladatom;2

0

nincs is hozzá felkészültségem, dehát annak a magyar kutatást 18 Vö. Yves A. Dauge: Le barbare. Recherches sur la conception romaine de la barbarie et de la civilisation. (Collection Latomus 176.) Bruxelles 1981.; Edith Hall: Inventing the Barbarian. Greek Self-definition through Tragedy. Oxford 1989.; Ancient perceptions of Greek ethnicity. Ed. Irad Malkin. (Center for Hellenic Studies 5.) Cambridge 2001.; Wilfried Nippel: The Construction of the 'Other'. In: Greeks and Barbarians. Ed. Thomas Harrison. London 2002. 278-310. 19 Összefoglalóan 1. Geoff Eley - Suny R. Grigor: Becoming National. A Reader. New York-Oxford 1996. 239-402. 20 Kitűnő összefoglalás: Gerhard Dobesch: Zentrum, Peripherie und „Barbaien" in der Urgeschichte und der Alten Geschichte. In: Zentrum und Peripherie - Gesellschaftliche Phänomene in der Frühgeschichte. Hg. Herwig Friesinger, Alois Stuppner. (Mitteilungen der Prähistorischen Kommission 57., Österreichische Akademie der Wissenschaften, Phil.-Hist. Kl.) Wien 2004. 11-93.