Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Bálint Csanád: Az ethnosz a kora középkorban. (A kutatás lehetőségei és korlátai) 277
AZ ETHNOSZ A KORA KÖZÉPKORBAN 281 se és módszerek átvétele köztudottan lehetetlen volt. Az utóbbiakról még a sztálini korszakot követően is csak a „megszelídítésük", azaz kellő kritikai kontextusban történő elhelyezésük után lehetett beszélni (lásd az Annales-iskola, az egzisztencializmus és a strukturalizmus megítélése az 1960-1970-es években), de látleletként kezelendő az a körülmény, hogy a New Archaeology a jelentkezésekor tisztán ideológiai (politikai) alapon kapott elutasító kritikát.12 E helyzet még az elméleti kérdések iránt esetleges érdeklődőket is elbátortalaníthatta, hiszen kellő marxista tájékozottság és taktikai érzék nélkül veszélyes lett volna a szigorúan szaktudományos kérdések megvitatásából az ideológiailag érzékeny területekre kimerészkedni. Ami a magyar őstörténet és honfoglaláskor kutatásában marxista ihletésű (nem szellemű!) kísérlet viszont mégiscsak történt, az a téiiylegesen tudományos körök részéről vagy érdektelenséggel, vagy — hangsúlyozandó: tisztán szakmai okokból! — elutasítással találkozott. így 1978-ban megjelent ugyan egy cikk, melynek címe pontosan megegyezik a jelen munkámban tárgyaltakkal,1 3 de az a téma súlyához mérten érdemtelenül rövid és egyoldalú volt, kizárólag a szovjet kutatással és még azt is hiányosan bemutatva foglalkozott.1 4 Nincs kétség afelől, hogy maga a probléma már akkor régen feltétlenül figyelmet érdemelt volna, csak éppen — a hazai kutatás veszteségére — nem akadt olyan, aki azt a Szovjetunióban kialakított és évtizedeken át Magyarországon is gyakorolt vulgármarxista tárgyalásmódtól megtisztította, majd továbbgondolta volna.1 5 Hogy az említett cikk mindennemű visszhang nélkül maradt, az nem a szerzője személyének és nem valamilyen politikai ellenszenv megnyilvánulásának tulajdonítandó, hiszen a magyar kutatás ugyanígy figyelmen kívül hagyta annak a Lev S. Klejnnek írásait is, aki — éppenséggel az ellenzéki magatartása miatt — közben megjárta a szovjet koncentrációs táborokat is.16 A „mi a magyar a honfoglaláskorban?" típusú kérdésfölvetések teljes elmaradásához hozzájárulhatott továbbá még az is, hogy a magyar őstörténet és honfoglaláskor kutatóiban élénken élt Molnár Eriknek aktuálpolitizáló,1 7 a finnugor őshaza lokalizálásában és a honfoglaláskor pán-12 Castiglione László: Az amerikai régészet anthropológiai irányzatáról. Antik Tanulmányok 18. (1971) 277-281. - Az irányzat nem elutasító módon történő ismertetését (ez akkoriban roppant nagy dolog volt!) 1. Kalicz Nándor - Raczky Pál: Új-e az „újrégészet"? Valóság 1977: 6. 76-94. 13 Erdélyi István: Régészeti kultúra - etnogenezis - etnosz. A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztályának Közleményei 27. (1978) 117-121. 14 Erről a magyar kutatásban bővebben 1. Veres Péter: A legújabb szovjet kutatások etnikum-elmélete. Népi kultúra - népi társadalom 10. (1977) 253-277.; Róna-Tas András: Nép és nemzet. Valóság 1989: 6. 7.: „A szovjet kutatás áttekintése". - A szovjet ethnosz-kutatásról 1. Jurij Bromlej: Ethnos und Ethnographia. Berlin 1977.; Soviet Ethnology and Anthropology Today. Ed. Jurij Bromlej. The Hague 1974.; Tamara Dragadze: The Place of „ethnos" Theory in Soviet anthropology. In: Soviet and Western Anthropology. Ed. Ernest Gellner. London 1980. 161-170. 10 Rövid, népszerű tárgyalását 1. Fodor István: Verecke híres útján ... Bp. 1975. 129-131. 16 Lev S. Klejn: Was ist eine archäologische Kultur? Zu einigen grundlegenden Begriffen der Archäologie im Lichte der Leninschen Widerspiegelungstheorie. Ethnographisch-Archäologische Zeitschrift 12. (1971) 321-345.; Uő: Die Ethnogenese als Kulturgeschichte, archäologisch betrachtet. Neue Grundlagen. In: Beiträge zur Ur- und Frühgeschichte I. Hg. Hans Kaufmann, Klaus Simon. (Arbeitsund Forschungsberichte zur Sächsischen Bodendenkmalpflege, Beiheft 16.) Berlin 1981. 13-25. 17 Molnár Erik: A magyar nép őstörténete. Bp. 1954. (különösen az „Őskommunista rend felbomlása" c. fejezet).
