Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Makkai Béla: A sajtó szerepe a magyar kormány ó-romániai nemzetgondozási programjában 3
MAGYAR KORMÁNY Ó-ROMÁNIAI NEMZETGONDOZÁSI PROGRAMJA 21 lap azon újságok sorsára jutott, amelyeket — pusztán azért, mert közönséges rágalmakat cáfolni mertek — elkoboztak és nyilvánosan megsemmisítettek.12 0 Ennek a feszült politikai atmoszférának a fojtott levegője csap ki a lap 1916. újévi számából. A szerkesztőség a nyilvánvaló anyagi gondok, a lap fenntartásának nehézségei ellenére — a magyarellenes indulatok tetőzése idején is — hitet tesz a magyarság ügye mellett.12 1 Noha ez a viszonyulás mind több kockázattal jár... Az általunk ismert utolsó lapszám a felszított indulatok csillapítására, az együttélés normális kereteinek megőrzése érdekében lojális magatartásra intette a romániai magyarságot.12 2 Am az ekkor már nyilvánvalóan Erdély lerohanására készülő Romániában ez sem volt elegendő a lap életben maradásához... A végakkord: a Bukaresti Magyar Hírlap (1918) A Bukaresti Magyar Hírlap a Romániai akció sajtó-ágának utolsó hajtása. A lap ugyancsak kritikus időkben, Európa hatalmi átrendezésének végső fázisában kellett, hogy a regáti magyarság „iránytűje" s egyben szószólója legyen. Noha a gigászi küzdelemben az erőarányok mindinkább az antant javára tolódnak el, az orosz kolosszus kidőlésével a keleti fronton látványos hadi sikerek késleltetik a központi hatalmak bukását. Az 1916-os pálfordulása megtorlásaként legázolt és átmenetileg Moldvába visszaszorított román kormányzat 1918 májusában kénytelen békét kötni egykori szövetségeseivel. A központi hatalmak fennhatósága alatt így teremtődnek meg a Bukaresti Magyar Hírlap megjelenésének előfeltételei.123 A miniszterelnökségi források nem tesznek említést a lap kormányzati támogatásáról, mégis okunk van feltételezni, hogy a román hadba lépést követően betiltott egyesületekhez hasonlóan a magyar sajtó feltámasztásához is szükség volt az anyaország „élesztő impulzusaira". Különösen a háború utolsó évének hányattatásai között, amikor a küszöbön álló nagy horderejű változások iránya legfeljebb is csak sejthető volt. A Hírlap programja a regáti magyar sajtó hagyományait követte: „magyarságunk, s hazánkhoz való hűséges ragaszkodásunk erősítésére akarjuk oktatni testvéreinket, honfitársainkat, mindazokat, akiket megélhetés gondja, a kötelesség ide vetett egy idegen ország földjére. Összetartó kapcsot akarunk teremteni honfitársaink között állásra, foglakozásra és hitre való tekintet nélkül, csak azt az egyet akarjuk, hogy magyarok maradjanak."124 A közelmúlt zaklatott történései után a román állammal szembeni lojalitásra — érthetően — ki-120 Az ilyen újságok olvasóit esetenként bántalmazták is. L. RMÚ, 1915. dec. 31. 121 RMÚ, 1916. jan. 2. 122 „A magyar fajról ezideig nem is panaszkodtak Romániában. Kötelességtudó odaadással dolgozott/..J fajunk minden tagja azon, hogy összeütközésbe ne kerüljön a kenyeret és munkaalkalmat adó állam törvényeivel és szokásaival, amelyeket elsőrendű kötelessége tiszteletben tartani." L. RMÚ, 1916. jan. 7. 123 Bukaresti Magyar Hírlap (a továbbiakban: BMH), 1918. ápr. 27. 124 BMH, 1918. máj. 5. Másutt jelszószerűen („Ha magyarnak születtél, légy magyar!") is megfogalmazta ezt a programot, egyúttal arra figyelmeztetett, hogy az évekig lézengő kozmopolita-
