Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Makkai Béla: A sajtó szerepe a magyar kormány ó-romániai nemzetgondozási programjában 3
MAGYAR KORMÁNY Ó-ROMÁNIAI NEMZETGONDOZÁSI PROGRAMJA 19 Vilmos és Parzer Sándor. A két erdélyi szász vállalkozó a bukaresti magyar egyesületek ajánlásával ugyancsak megpróbált kormánytámogatáshoz jutni. Kérelmüket azonban a Sajtóiroda a hitelkeretek szűkössége miatt az első körben elutasította.10 4 Ebben a kérelmezők személyében rejlő lehetséges kockázatok is játszhattak némi szerepet. Székely Béla (Goldstein Sámuel) — aki kezdetben Scheier Németh lapjához kívánt szegődni, s neki kínálta fel miniszteriális körökkel való kapcsolatait — elutasítása után az ellentáborhoz pártolt, s a Magyar Társulat ajánlólevelével105 nyújtott be pályázatot, immár az újonnan alapított lap szerkesztőjeként.10, i A Miniszterelnökség tartózkodása annál inkább érthető, mivel a pályázóról nem csak Scheier Németh terjesztett kompromittáló híreket,10 7 de a kiváló magyar hírforrásokkal rendelkező regáti román sajtó is.10 8 Sajátságos, hogy a rágalmazásért körözött Székely10 9 a Romániai Magyar Újság főmunkatársának, Szőcs Gézának a helyére lépve idővel pozícióhoz jutott a bukaresti magyarság életében is. S nem is a Magyar Társulat kebelében, hanem az Osztrák és Magyar Honfiak Egyesületében, ahol egy időben titkári feladatokat látott el.110 Okkal feltételezhető, hogy a Miniszterelnökségen az exkluzív egyletben betöltött szerepkör is nyomott a latban az újabb pályázat elbírálása alkalmával; különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a Romániai Hírlap megszűnése után egyedüli11 1 magyar lapként aspiráltak Budapest figyelmére és pártfogására. Poliány távozásakor, mint említettük, a két magyar orgánum fúzióját latolgatva még évi 2500-3000 frank folyósításáról esett szó. A magyar kormányzat céljainak megfelelő szerkesztési irányvonal megtartásához ez igen jutányos árnak tekinthető, s megajánlását sejteti a lap heti kétszeri (a világháború idején heti háromszori) megjelenése, valamint a viszonylag magas (kétezres) példányszám. A rendezett anyagi háttérre utal a csaknem évtizedes fennállás is. A szerény, de biztos állami támogatásra a háború idejéből fennmaradt lappéldányok tanúsága szerint az újság csakugyan rászolgált: a legnagyobb tematikai blokkok (a magyar egyleti és iskolai élet, az anyaország és a kivándoroltak 104 Pro domo. (1909. márc. 17.) MOL, К 26, 858. es, 1909-XX-1340. sz. (942. alapsz.) 105 RH, 1908. dec. 6. 106 Székely előfizetései kérelme a Miniszterelnökséghez (1909. júl. 5.). MOL, К 26, 858. es, 1909-XX-3669. sz. (942. alapsz.) Talán a kormányzattal való eredményes kapcsolatépítés érdemesítette Székelyt arra, hogy a későbbiekben Parzer Sándor helyett az ő nevét tüntessék fel a lap másik alapítójaként. Scheier Németh azonban úgy tudta, hogy Székelyt kezdetben havi 100 koronás fizetéssel alkalmazták a „szász" lapnál. L. Románai Hírlap, 1909. febr. 7. 107 RH, 1909. jan. 14. A szélhámos Rojti Aurél, alias Soimescu tolmács-titkosrendőrrel ápolt kapcsolatát szellőztette meg. 108 Universul, 1909. jan. 16. [29.] Székely a Secolul c. lapban igyekezett magát tisztázni, Scheier Németh Ignác azonban tudni vélte, hogy az óhazában körözött Székelynek egy aradi román molesztálása miatt a román bíróságokkal is meggyűlt a baja. L. RH, 1909. febr 4. 109 RH, 1909. jan. 31. Scheier Németh értesülései szerint a szerkesztőre Odeschalchi Alinka hercegnő rágalmazásáért fél éves fogházbüntetést és 1000 korona pénzbírságot szabott ki a magyar igazságszolgáltatás. 110 Romániai Magyar Újság (a továbbiakban: RMÚ), 1914. szept. 4. 111 Nem tekinthető „valódi" magyar hetilapnak, a Márton Árpád református lelkész által szerkesztett vallásos tárgyú időszaki kiadvány. L. Antal Gábor püspök és Degenfeld József főgondnok 1911. ápr. 24-ei jelentése a Református Egyetemes Konventhez a romániai magyar református egyházmegye 1910-es esztendejéről. MOL К 26 ME 919. es, 1911-XIX-3672. sz. (138. alapsz.)
